Mezőberény is csatlakozott egy meghirdetett felhíváshoz, amelyre a Meseprojekt keretében a vármegyék települései megírták saját meséiket.

A mese írásában Földesi Lajosné - vagy ahogy sokan ismerjük - Julika óvó néni vette ki az oroszlánrészt, és született meg az alapjaiban általa megálmodott A HÁROM KŐVÉ VÁLT LÁNY című közösségi mese.

Több helyszínen, több eseménnyel emlékeztek meg 2026-ban is Mezőberényben az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról.

A Magyar Kultúra Napja minden évben alkalmat ad arra, hogy figyelmünket nemzeti értékeink, hagyományaink, nyelvünk és szellemi örökségünk felé fordítsuk. Mezőberény városa idén is méltó módon csatlakozik az országos ünnepléshez.

A vértanúk emlékezete

"Világosnál, Világosnál

Huszárok könnyeznek,

Sirva sirnak veszedelmén

A magyar nemzetnek."

(Gyulai Pál: Világosnál)

Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Azóta a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.

2025. június 20-tól látható a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban a Fűző és Forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában című tárlat.

A XI. Mezőberényi Művésztelep zárókiállítása 2024. augusztus 13-án 17 órakor.

teszt