A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - Mezőberény kőlapokon

Elérhetőségek

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
Tel: 06/66/515-515
E-mail: info(kukac)mezobereny(pont)hu

Önkormányzati Hivatali Portál - Elektronikus ügyintézés

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

(EFOP) TELEPÜLÉSEINKÉRT - A HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI SZINTÚ, ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE

Energiahatékony Önkormányzat

Energiahatékony Önkormányzat

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

Mezőberény kőlapokon

Nyomtatás
Létrehozva: 2024-08-26 14:35 | Szerző: PmH. Titk. | Kibocsátó: Önkormányzat

Kőbe vésett rövid várostörténet

 

 

  1. 1.e.: 2000 Négyezer évvel ezelőtt már lakott volt településünk területe. Épületek, kutak, temetők régészeti emlékei tanúskodnak a korabeli ember jelenlétéről.
  2. 896 Honfoglalás. Mezőberény területét Erdélyen keresztül a Maros völgyén át a Gyula törzs foglalta el. Később a Vata-Csolt nemzetség birtokolta Békés vára központtal.
  3. 1030 Az első Berény nevű település 1030 körül jött létre. Györfi György szerint a Berény helynevek X-XI. században keletkeztek, magyarokhoz csatlakozott néptöredékekhez kapcsolhatók. Az 1046-os pogánylázadás is kötődik Békés vármegyéhez, Berényhez. Berény az évszázadokon át az 1010-ben Biharon alapított, majd 1091-ben Nagyváradra költöztetett püspökséghez tartozott.
  4. 1241 Tatárdúlás. Várad felől érkeztek, Békés várát, majd Berényt is lerombolták, pusztították a tatárok. Elpusztul a település, mintegy fél évszázadig nincs adat a település életéről. Egy alföldi faluban, így Berényben is a tatárdúlás előtt 20-22 család, 150 fő lakhatott. Földművelés, állattartás volt a fő megélhetési forrásuk.
  5. 1347 A település első okleveles említése, évszáma az emlékművön is. Az 1320-as években Berény az Acsay család birtokában, ekkor indult el Berény újra telepítése. De birtokolta a Losonczy család, Maróti János bán, Mátyás király fia Corvin János, majd Brandenburgi György is.
  6. 1596 Elpusztult Berény. A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) során elpusztult településünk. A háború a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
  7. 1723 Újratelepítés évszáma az emlékművön és 2023, a 300-dik évforduló. 1723-ban evangélikus szlovák, 1725-ben evangélikus német, 1731-ben református magyar lakosokkal báró Harruckern János György földbirtokos telepítette újra Berényt.
  8. 1802 Berényben létesült a megye első evangélikus gimnáziuma. 1802-1834 között működött, igazgatója korának egyik művelt személyisége, Skolka András volt.
  9. 1914 1914 - 1918 első világháború. A 14 000 fő lakos 4000 katonát adott, 570 fős halálos, 170 fő hadirokkant áldozatot szenvedett el a település. Ismeretlen számban estek orosz hadifogságba. 1919. március – áprilisában a proletárdiktatúra, majd a román megszállás napjai következtek.
  10. 1936 Megalakult a Mezőberényi Fürdő Egylet. Az 1935-ben átadott medence és az 1936-ban megalakult Mezőberényi Úszó Egyesület segítségével népszerűsítette a fürdőzést és a sportot. Gyorsan közkedveltté vált. Az 1936-os Németországban megrendezett olimpiai játékok rövid időre elfedték a már kibontakozóban lévő jövőt, az egész világra váró borzalmakat: rasszizmus, zsidóüldözés, fasizmus, háború.
  11. 1941 A 2. világháború. 1941június 27.  – 1944. október 6. szovjet megszállással végződött a 2. világháború Mezőberény település számára. A háború áldozatairól: meghaltak, eltűntek, sebesültek, fogságba esettek számáról nincsenek pontos adatok.
  12. 1945 A kommunista diktatúra kiépítése, Rákosi rendszer, kollektivizálás. Deportálás: döntően német származásúak jóvátételi munkára hurcolása a Szovjetunióba, közel 600 főt érintett Mezőberényben 1945-1949 között. 1946: a német származásúak kényszerkitelepítése Németországba, többségüket a nyugati zónába, Stuttgart, Esslingen környékére vitték. 1947: csehszlovák - magyar lakosságcsere. A felvidéki magyarok kényszerkitelepítése. Mezőberénybe Gúta, Nagymegyer, Csata, Udvard, Vágfarkasd, Nagygéres és más falvakból érkeztek.  A szlovák lakosság kitelepülése Csehszlovákiába, nagyrészük Gútán és környékén talált új otthonra. Mintegy háromezer fő migrációja, ezer-ezer fő irányonként.
  13. 1949 Alkotmány: Magyarország népköztársaság. A termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. A gazdaságot a népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, az állami bankrendszerre, a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot. A magántulajdon megszüntetését rögzíti, lényegében az 1936-os szovjet alkotmány másolata. Összeomlott a korábbi gazdasági és társadalmi rend Mezőberényben is: hiánygazdálkodás, beszolgáltatás.  
  14. 1956 1956 forradalom és szabadságharc. Mezőberényiek is részt vettek a forradalomban.  Szovjet csapatok segítségével leverték, kiépült a Kádár rendszer. Tervgazdálkodás: nem a piac, hanem a kormány irányítja a gazdaságot. Folytatódott a tsz-esítés, szövetkezetek létrehozása. A termőföld, az állatállomány, munkaeszközök szövetkezeti, közös tulajdonba vétele. Léteztek kisipari és ipari szövetkezetek, kereskedelmi, fogyasztási szövetkezetek is Mezőberényben.
  15. 1989 Rendszerváltoztatás. A kollektivizálás felszámolása, a demokrácia kiépítése, többpártrendszer. 1989 október 23-án lépett hatályba az 1989. évi XXXI. törvény a Köztársaságról. 1987-1989 között sorra alakulnak a pártok.
  16. 1990. Szabad választások. Mezőberényben: Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Fidesz – Magyar Polgári Párt, Szocialiasta Párt, Nyilvánosságért Egyesület, Városvédő Egyesület, cigány, német, román kisebbségi szervezetek és független jelöltek szereztek mandátumot. Három polgármester jelölt közül Cservenák Pál Miklós nyert a választáson.

 


Cimkék: kőlap  történet  


Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Anyakönyvi hírek

2024. november hónapban

házasságot kötöttek

 

Papp Krisztián (Dévaványa) és Pálfi Alexandra (Mezőberény)

 

Tóth László Csaba (Mezőberény) és Varga Gizella (Mezőberény)

 

Lakatos István (Mezőberény) és Burai Anikó Bianka (Mezőberény)

2024. november hónapban

 elhunytak

 

Süveges Lászlóné szül. Nagy Gizella (1941)

 

Ollé Gézáné szül. Lippai Mária (1933)

 

Zuba Mihály (1946)

 

Szugyiczki János (1958)

 

Hajdu Józsefné szül. Ombodi Julianna (1935)

 

Bondár Mihályné szül. Szugyiczki Julianna (1942)

 

Gubola András (1952)

 

Holop Sándor (1939)

 

Vincze Sándor (1930)

 

Weigert András (1959)

 

Feldmüller Józsefné szül. Nagy Margit (1962)

 

Lestyán Ádám Pál (1946)

 

Földesi András (1936)

 

Stéfán Julianna (1954)

 

Budainé Boruzs Erzsébet (1953)

 

Sántha Géza Mihály (1948)

Hősi Halottaink

HURO

Hurobike Plan Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök Völgyében