Kőbe vésett rövid várostörténet

1. 1.e.: 2000 Négyezer évvel ezelőtt már lakott volt településünk területe. Épületek, kutak, temetők régészeti emlékei tanúskodnak a korabeli ember jelenlétéről.
2. 896 Honfoglalás. Mezőberény területét Erdélyen keresztül a Maros völgyén át a Gyula törzs foglalta el. Később a Vata-Csolt nemzetség birtokolta Békés vára központtal.
3. 1030 Az első Berény nevű település 1030 körül jött létre. Györfi György szerint a Berény helynevek X-XI. században keletkeztek, magyarokhoz csatlakozott néptöredékekhez kapcsolhatók. Az 1046-os pogánylázadás is kötődik Békés vármegyéhez, Berényhez. Berény az évszázadokon át az 1010-ben Biharon alapított, majd 1091-ben Nagyváradra költöztetett püspökséghez tartozott.
4. 1241 Tatárdúlás. Várad felől érkeztek, Békés várát, majd Berényt is lerombolták, pusztították a tatárok. Elpusztul a település, mintegy fél évszázadig nincs adat a település életéről. Egy alföldi faluban, így Berényben is a tatárdúlás előtt 20-22 család, 150 fő lakhatott. Földművelés, állattartás volt a fő megélhetési forrásuk.
5. 1347 A település első okleveles említése, évszáma az emlékművön is. Az 1320-as években Berény az Acsay család birtokában, ekkor indult el Berény újra telepítése. De birtokolta a Losonczy család, Maróti János bán, Mátyás király fia Corvin János, majd Brandenburgi György is.
6. 1596 Elpusztult Berény. A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) során elpusztult településünk. A háború a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
7. 1723 Újratelepítés évszáma az emlékművön és 2023, a 300-dik évforduló. 1723-ban evangélikus szlovák, 1725-ben evangélikus német, 1731-ben református magyar lakosokkal báró Harruckern János György földbirtokos telepítette újra Berényt.
8. 1802 Berényben létesült a megye első evangélikus gimnáziuma. 1802-1834 között működött, igazgatója korának egyik művelt személyisége, Skolka András volt.
9. 1914 1914 - 1918 első világháború. A 14 000 fő lakos 4000 katonát adott, 570 fős halálos, 170 fő hadirokkant áldozatot szenvedett el a település. Ismeretlen számban estek orosz hadifogságba. 1919. március – áprilisában a proletárdiktatúra, majd a román megszállás napjai következtek.
10. 1936 Megalakult a Mezőberényi Fürdő Egylet. Az 1935-ben átadott medence és az 1936-ban megalakult Mezőberényi Úszó Egyesület segítségével népszerűsítette a fürdőzést és a sportot. Gyorsan közkedveltté vált. Az 1936-os Németországban megrendezett olimpiai játékok rövid időre elfedték a már kibontakozóban lévő jövőt, az egész világra váró borzalmakat: rasszizmus, zsidóüldözés, fasizmus, háború.
11. 1941 A 2. világháború. 1941június 27.  – 1944. október 6. szovjet megszállással végződött a 2. világháború Mezőberény település számára. A háború áldozatairól: meghaltak, eltűntek, sebesültek, fogságba esettek számáról nincsenek pontos adatok.
12. 1945 A kommunista diktatúra kiépítése, Rákosi rendszer, kollektivizálás. Deportálás: döntően német származásúak jóvátételi munkára hurcolása a Szovjetunióba, közel 600 főt érintett Mezőberényben 1945-1949 között. 1946: a német származásúak kényszerkitelepítése Németországba, többségüket a nyugati zónába, Stuttgart, Esslingen környékére vitték. 1947: csehszlovák - magyar lakosságcsere. A felvidéki magyarok kényszerkitelepítése. Mezőberénybe Gúta, Nagymegyer, Csata, Udvard, Vágfarkasd, Nagygéres és más falvakból érkeztek.  A szlovák lakosság kitelepülése Csehszlovákiába, nagyrészük Gútán és környékén talált új otthonra. Mintegy háromezer fő migrációja, ezer-ezer fő irányonként.
13. 1949 Alkotmány: Magyarország népköztársaság. A termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. A gazdaságot a népgazdasági terv határozza meg. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, az állami bankrendszerre, a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot. A magántulajdon megszüntetését rögzíti, lényegében az 1936-os szovjet alkotmány másolata. Összeomlott a korábbi gazdasági és társadalmi rend Mezőberényben is: hiánygazdálkodás, beszolgáltatás.  
14. 1956 1956 forradalom és szabadságharc. Mezőberényiek is részt vettek a forradalomban.  Szovjet csapatok segítségével leverték, kiépült a Kádár rendszer. Tervgazdálkodás: nem a piac, hanem a kormány irányítja a gazdaságot. Folytatódott a tsz-esítés, szövetkezetek létrehozása. A termőföld, az állatállomány, munkaeszközök szövetkezeti, közös tulajdonba vétele. Léteztek kisipari és ipari szövetkezetek, kereskedelmi, fogyasztási szövetkezetek is Mezőberényben.
15. 1989 Rendszerváltoztatás. A kollektivizálás felszámolása, a demokrácia kiépítése, többpártrendszer. 1989 október 23-án lépett hatályba az 1989. évi XXXI. törvény a Köztársaságról. 1987-1989 között sorra alakulnak a pártok.
16. 1990. Szabad választások. Mezőberényben: Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Fidesz – Magyar Polgári Párt, Szocialiasta Párt, Nyilvánosságért Egyesület, Városvédő Egyesület, cigány, német, román kisebbségi szervezetek és független jelöltek szereztek mandátumot. Három polgármester jelölt közül Cservenák Pál Miklós nyert a választáson.

Oszd meg a cikket  

Megosztás