290 év elődeink hagyatékából
A Mezőberényi Szlovákok Szervezete és a helyi nemzetiségi önkormányzat október elején, a 290 éves újratelepülés alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szervezett.
Az eseményről cikk jelent meg a Ľudové noviny magyarországi szlovák hetilapban, melynek fordítását Dr. Novákné Dr. Plesovszki Zsuzsanna engedélyével közöljük:
290 év elődeink hagyatékából
A Mezőberényi Szlovákok Szervezete és a helyi nemzetiségi önkormányzat október elején, a 290 éves újratelepülés alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szervezett. Mezőberényben már közel háromszáz éve magyarok, szlovákok és németek élnek, teljes egyetértésben. A szervezők a vendégek számára gazdag programot állítottak össze, amellyel megemlékeztek a városalapítókra és kifejezték irántuk való tiszteletüket és köszönetüket. Ez a hétvégi program a befejező eseménye volt az ünnepi emlékévnek, melynek címe az ismerős:" 290 év elődeink hagyatékából" volt.
A szép, napos októberi napok ideje alatt sokféle esemény helyszíne volt Mezőberény, például az emlék faültetésé, a helyi szlovák szervezet és a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat táblájának elhelyezéséé. Új könyvet is bemutattak, egy receptgyűjteményt, a sós és édes specialitásokból. Két kiállítást is megnyitottak, egy babakiállítást a szlovák népviseletet illetően, összekapcsolva múzeumi gyűjtemény népviseleteinek élő bemutatásával. A történész Körösi Mihály nyitotta meg a Berényi szlovákokról szóló fotó kiállítást az Orlai Petrics Soma Kulturális Központban.
Az ünnepi megnyitóra helyi lakosokon kívül vendégek is érkeztek a környék szlovákok lakta településeiről, és a Szlovákiából való testvérvárosból, Gútáról. A Mezőberényi Szlovákok Szervezete és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nevében Borgula Györgyné üdvözölte a jelenlevőket, és hívott mindenkit az "Adj Úristen... "című himnusz közös eléneklésére.
A város polgármestere, Siklósi István kifejezte köszönetét a helyi szlovák szervezet aktivitásáért és a három nemzetiség együttélésének az értékeiről beszélt.
Az Országos Szlovák Önkormányzat nevében további sok sikert kívánt e munka területén Fúzik János elnök.
A szlovák-magyar szakos tanárnő, néprajzkutató és irodalomtudományok doktora Dr Novákné Dr Plesovszki Zsuzsanna Kulturális örökségünk című előadását mondta el. A nemrégiben történt népszámlálás statisztikai adatairól beszélt, az integráció mértékéről, amely a mi kisebbségünk életére is vonatkozik. "Nyelvünk lassan elvész, s ha ez így folytatódik ebben az ütemben, néhány évszázad múlva teljesen kihal,- mint ahogy az összes kisnépek nyelvei a világon. A tudósok szerint azoknak van a legnagyobb esélyük a jövőre nézve és túlélésre, amelyeket a számítógépek programjainak fordításához használnak. "A továbbiakban szólt a nyelvvesztés okairól, ilyenek a kulturális alárendeltség, a diszkrimináció, az assszimiláció , a nyelvtörvények, az iskolai nyelvtanítás lehetősége. Azért, hogy a mi kisebbségünk nyelve továbbéljen a helytelen körülmények ellenére, szükséges a gyermekek meggyőzése arról, hogy az anyanyelv érték és nem hátráltató tényező. A társadalom is befolyásolja a mi döntésünket , mert azt az idegen nyelvet választjuk, amelynek nagyobb a presztizse. "A mi közös felelősségünk, hogy megőrizzük a közös értékeinket és tovább hagyományozzuk azokat- fejezte be mondanivalóját Dr. Novákné Dr. Plesovszki Zsuzsanna.
Az üdvözlő beszéd és a hozzászólások után a színtér az óvodásoké lett, a helyi Nefelejcs szlovák nemzetiségi óvodásaié. A gyerekek az óvónők vezetésével szlovák énekeket énekeltek és saját készítésű munkáikat adták át a helyi szlovák szervezetnek, így köszönték meg aktív segítő munkájukat.
Utánuk a helyi táncegyüttes tagjai léptek fel alföldi táncokkal.
A mezőberényi Pávakör tagjai szlovák népdalokat énekeltek, Ocsovszki Ildikó és Kesjár Anna kíséretével. A tótkomlósi Tremolo mandolin együttes is fellépett.
Rövid szünet után a jelenlévőket a Magyarországi Szlovákok Szervezetének elnöke, Ruzsenka Egyedová Baráneková köszöntötte. Reagált az előző népszámlálási adatokra, üzenve a hazai szlovákoknak: gyenge a nemzetiségi öntudat , senki nem beszél jól szlovákul, az iskolai oktatás problémás, s a fiatalabb generációk egyáltalán nem beszélnek szlovákul. Szavai szerint nem az a fontos, sőt, egyáltalán nem az a fontos, hogy a gyermekek nyelvtanilag kifogástalanul tanuljanak meg szlovákul, hanem hogy érezzék, ehhez a nemzetiséghez tartoznak, hogy szeressék a Szlovák nyelvet és Szlovákiát, a szlovák embereket, akikhez ez a nyelv hozzákapcsolja őket. S ha az ember valamit szeret, akkor azt majd jókedvvel követni is akarja, mert semmit sem lehet parancsra teljesíteni. "Háromszáz éve itt élnek szlovákok, háromszáz éve szlovákul énekelnek, táncolnak, és érzik, hová tartoznak. Ez nagydolog, s ezért ezek az emberek megérdemlik a legnagyobb tiszteletet és a legalázatosabb köszönetet, fejezte ki elismerését az itt élő szlovákok iránt az elnök asszony.
A következő programban a kiskőrösi folklor duo lépett fel, gyönyörű népviseletben és szlovák énekeket énekeltek. Minden jelenlévőt megörvendeztettek a további együttesek is: az Orgován békéscsabai népdalkör, a Borouka Pávakör Telekgerendásról, a kétsopronyi Horenka hagyományőrző együttes.
Befejezésül végül mindannyian elénekelték a magyarországi szlovákok nem hivatalos himnuszát. Az orgonazene szerelmesei a szlovák evangélikus templom koncertjén vehettek részt, ahol Kalocsay Károly játszott. Az eseményt betetőzte a szlovák est, szlovák élő zenével a Piaccsarnokban. A jubileumi eseményen a Budapesti Szlovák Intézet igazgatója, Hushegyi Gábor is részt vett, és a Szlovák Unio vezetője, Zelmann Ferenc is.
Fordította: Dr. Novákné Dr. Plesovszki Zsuzsanna
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Tisztelt Látogató!
