Mezőberény és környéke népi, paraszti eszközeinek gyűjteménye
A történet 7 éve kezdődött, amikor a Madarász Kft. létrehozta a Nyeregben Alapítványt...
A történet 7 éve kezdődött, amikor a Madarász Kft. létrehozta a Nyeregben Alapítványt azzal a céllal, hogy a gyermekekkel megszerettesse a természetet, az állatokat, különösen a lovakat. Táborokkal kezdtek, ahol a gyermekek reggeltől akár késő estig a lovak közelében tölthették szabadidejüket. Emellett a közösségformálás, az összetartozás érzését is fejlesztették és terápiás szándékkal, fogyatékkal élő gyermekeket is lovagoltattak.
Igyekeztek a tábor során a lovak szeretetét, a lovakkal való bánásmódot, a velük való foglalatosságokat életszerű élményként átadni. Az évek alatt az alapítvány összeforrt a lelkes, a lovakon ámuló szemmel csüngő gyermekekkel. A táborok végén a szülők is láthatják, hogy nem csak a lovaglás technikáját sajátítják el, hanem az állattartás felelősségét is. Hiszik, hogy Camuti szavai a történetükre is helytállóak, s „Azáltal, hogy szeretjük és megértjük kedvenceinket, talán könnyebben megértjük egymást is”.
Az Alapítvány azonban nem állt meg a táboroknál, álmodott és tett, pályázott és nyert a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER forrásaiból. A megkezdett munkát ezáltal kiegészíthették egy kisebb gyűjteménnyel, mely betekintést nyújt elődeink életébe és mindez el is készülve 2013. június 14-én átadásra került a Madarász tanyán.
A kiállítótermekben minden a lovakról szól, a múltról, a régi idők eszközeiről, melyek már szinte csak emlékekben élnek. Megálmodták, létrehozták és az első látogatók már meg is csodálhatták.
Mindez össze ér az alapítványi céllal és csak megköszönni lehet az alapítványban dolgozók, elsősorban Madarász Magdolna és Madarászné Bereczki Zsuzsanna munkáját.
Ahogy Siklósi István polgármester is a megnyitójában elmondta:” az én köszönetemnél sokkal többet adhat nekik az a tény, hogy gyermekek tucatjai vágynak vissza a táboraikba, s az, hogy akik kapcsolatba kerültek velük, tudják, hogy milyen odaadóan, önfeláldozóan végzik ezt a tevékenységet” és egészen biztosan jó gazda módjára gondozzák majd a gyűjtemény sorsát is.
A teljes képsorozat az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: