Dr. Kugler József történész születésének hetvenedik évfordulója alkalmából 2025. augusztus 18-án megemlékezést tartottak a Városháza dísztermében.
A visszaemlékezések sorát Siklósi István polgármester nyitotta meg. Hangoztatta, dr. Kugler József lokálpatriótakén földet és házat is hagyott a városra, ezek a források előrébb vihetik a település fejlődését. Tudásának, kitartásának köszönhetően teljes életet élt, kár hogy nem tudta megírni a Körösön túli terület történetét. Erről csak feljegyzései maradtak.
A „Berényiek voltak, berényiek lettek” című, a II. világháború utáni népességmozgásokról szóló könyv szerzőjéről Körösi Mihály helytörténész, a kötet szerkesztője szólt. Megfogalmazta, hogy dr. Kugler Józseffel szorosabb munkakapcsolatba akkor került, amikor az Orlairól szóló könyve írásakor tanácsokkal látta el. Beszélgetéseik 2008-tól váltak rendszeressé. Közös munkájuk abból adódott, mikor az orvosi vélemény megállapította a gyógyíthatatlan betegségét, akkor kérte segítségét átfogó, összegző munkája szerkesztésében. Bár évekkel korábban számba vette a teljes szakirodalmat, de teljességre törekvése, aprólékossága miatt a szerkesztésre már nem maradt ideje. Utolsó közös örömük az volt, hogy kézbe vehette a könyvet. Közös munkájuk során sokat tanult tőle, elsősorban nem is szakmailag, ugyanis nagy humánuma példaértékűvé vált számára.
Dr. Kugler Józsefről, mint az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet munkatársáról dr. Timár Judit, az egykori intézet tudományos főmunkatársa beszélt. Elmondta, 1986-tól dolgoztak együtt. Mivel a legtöbb munkatársuk Szegeden végzett és nem volt történészük, így nagyon várták az ELTE-n diplomázott új kollégát. Az is mellette szólt, hogy jól ismerte ezt a térséget. Kedvenc témája a nemzetiségek, a vallás, a demográfia, a településföldrajz volt. Doktori disszertációját a csehszlovák-magyar lakosságcsere dél-alföldi történéseiről írta, később ezt fejlesztette könyvvé. Önállóan írt kötetei mellett sokat szerkesztett, rengeteg tanulmányt tett közzé, gyakran publikált folyóiratokban. A magyar mellett írt szlovákul, németül és angolul is.
Hornokné dr. Uhrin Erzsébet, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete volt igazgatója nem tudott eljönni, levelében idézte meg hajdani munkatársukat. Írását Gulyásné dr. Sáli Henrietta aljegyző olvasta fel. Eszerint kutatóintézetük nem talált méltó helyet, és dr. Kugler József közbenjárására fogadta be Békéscsabán a regionális kutatások központja, és ma is ott működik. Lényegében neki köszönhető, hogy jó kapcsolat alakult ki a két intézet között. A szlovák-magyar lakosságcsere elismert kutatója volt, erről számos írása jelent meg. Hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi szlovákok megismerjék, megértsék, feldolgozzák történelmük fehér foltjait. A „Berényiek voltak, berényiek lettek” című könyve egyedülálló kortörténeti dokumentum, a történelem alulnézetben, azaz az emberek, családok szemszögéből.
Winter Ilona egykori gimnáziumi osztálytárs személyes emlékeit elevenítette fel. Szólt arról, hogy visszahúzódó és csendes volt. Sokkal többet tudott, mint egy átlagos diák. Különösen a történelem érdekelte, nem tudtak olyan eseményt mondani, aminek az évszámát ne mondta volna kapásból.
Binder Anikó volt tanítvány elmondta, osztályuk 1987-ben érettségizett, és az első három évben tanította őket. Végtelen jóindulattal, türelemmel volt irántuk. Az érettségi évében már nem oktatta őket, mert a kutatást választotta. De volt tanítványaival nem szakadt meg a kapcsolata, továbbra is segítette őket a felkészülésben.
Az emlékülés zárszavát dr. Erdész Ádám történész, a Békés Vármegyei Levéltár nyugalmazott igazgatója tartotta. Hangsúlyozta, a dél-alföldi lakosságcseréről szóló könyvére nagyon sok a tudományos hivatkozás. A kötetnek megközelítően az egyharmada értekező szöveg, a többi pedig táblázat. Ezekben foglalta össze azt a különösen nagy információhalmazt, ami a birtokában volt. A jó kapcsolatteremtő képessége a tudományos életben is kamatozott. Interjúkötetének sajátossága, hogy abban volt volksbundosok is megszólalnak, ugyanis általában a negatív oldalon állók nem szívesen beszélnek. Szerencsés esetben egy hatvanéves kutató elkezdi munkáját szintetizálni, sajnos, ez neki nem adatott meg. Dr. Erdész Ádám mondandóját azzal fejezte be, különösen szerencsés, ha egy városnak olyan állampolgára van, aki a múlt feltárásával segíti az identitás kialakítását, ugyanis ezáltal a közösség megerősíti önmagát.
A Városháza emeletén dr. Kugler József tárgyaiból nyílt kiállítás. Az emlékülés előtt a köztemetőben megkoszorúzták a történész sírját.
Tisztelt Látogató!
