A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - A harmadik kötet tartalmát ismertették

Elérhetőségek

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
Tel: 06/66/515-515
E-mail: info(kukac)mezobereny(pont)hu

Önkormányzati Hivatali Portál - Elektronikus ügyintézés

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

Energiahatékony Önkormányzat

Energiahatékony Önkormányzat

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

A harmadik kötet tartalmát ismertették

Nyomtatás
Létrehozva: 2023-12-03 13:39 | Szerző: PmH. Titk.
Kategória: Városházi hírek
|
Kibocsátó: Közszolgáltató


A Mezőberény újratelepítése 300.évfordulója alkalmából rendezett programsorozat zárásaként 2023. december 3-án a Városháza dísztermében Erdész Ádám, a kiadvány szerkesztője és a szerzők mutatták be a készülő Mezőberény története harmadik kötetét. A sorozat első két darabja 1973-ban, az újratelepítés 250. évfordulója tiszteletére jelent meg.

 


Köszöntőjében Siklósi István polgármester elmondta, a szerzők személyét a szerkesztő válogatta ki. Az új kötet egyrész az új kutatási eredményeket tartalmazza, elsősorban a dualizmustól kezdődően, illetve az 1973-tól történteket is feldolgozza. Szólt arról is, hogy néhány szerző erre az alkalomra nem tudott eljönni


Erdész Ádám megfogalmazta, az ötven évvel ezelőtti két kötet 20. századdal foglalkozó részére a kor rányomta bélyegét, ezért ezt újra kellett fogalmazniuk. A 20. század megértéséhez vissza kellett nyúlniuk 1867-hez, a kiegyezéshez, ugyanis az akkor kezdődő fellendülés meghatározta a 20. századot. Kifejtette, azt kérte a szerzőktől, hangsúlyozzák a társadalomtörténetet, azt, hogy a különböző korszakokat hogyan élték meg a mezőberényiek.


A szerkesztő kifejtette, a kötet az ő bevezetőjével kezdődik, ebben áttekinti a település történetét az 1700-as évektől máig. Ezt követi majd a dualizmus kora. Bódán Zsolt osztályvezető, levéltáros elmondta, a kiegyezés jelentős gazdasági fellendülést, társadalmi változást hozott. Mezőberény viszonylag nagy határának negyven százaléka 30-50 holdas gazdák kezében volt, birtokaikra tanyát építettek, számuk az ezret is elérte. Ez a birtokos réteg volt a községi képviselő-testületben és az egyházak presbitériumában is a hangadó. A mai város településképe is ekkor alakult ki. 


Balogh Dorottya a háború utáni korszakról, a földosztásról ír. A főlevéltáros kifejtette, ez Mezőberényben különösen sok fájdalommal járt, ugyanis a háborús bűnösöktől, a volt nyilasvezetőktől és Volksbund-tagoktól elvették az ingatlanjaikat. Összesen kétszáz ilyen határozat született. 

Sáfár Gyula, a Békés Vármegyei Levéltár igazgatója szólt arról, hogy Bencsik Péterrel közösen írják meg a Rákosi-korszak mezőberényi történetét, mivel itt erős volt a birtokos parasztság, így sokan szenvedtek a kuláküldözéstől. Az 1953-ra elkészült országos kuláklistán 270 mezőberényi szerepelt.  

Arról már Siklósi István beszélt, hogy az 1956-os forradalom történetét is Bencsik Péter dolgozza fel, sok, eddig nem publikált tényre derített fényt.

A romák és a zsidók történetét Henger Péter helytörténeti kutató írja meg. Elmondta, hogy az 1700-as évek közepétől élnek cigányok Mezőberényben. Történetüket a levéltári források és a szakirodalom jól dokumentálja. Zsidók a 18. század végétől kerültek Mezőberénybe, jelenetős szerepet töltöttek be a település kereskedelmi, gazdasági életében. Henger Péter megemlítette, Erdész Ádámmal beszéltek arról, hogy a kötet mellékleteként közlik a mezőberényi elöljárók névsorát.


Körösi Mihály arról szólt, ő a Szovjetunióba málenkíjrobotra elhurcoltak, az úgy nevezett csehszlovák-magyar lakosságcsere, illetve az 1951-ben Budapestről kitelepítettek történetét írja meg a tervezett harmadik kötetben. A málenkijrobotról azt hangsúlyozta, hogy Krivojrogból és Sahtiból testileg, lelkileg megrokkanva tértek haza a túlélők, és azt tapasztalták, míg odavoltak, házukat, földjüket elvették, a rokonaikat pedig kitelepítették Németországba. A csehszlovák-magyar lakosságcseréről megfogalmazta, a felvidéki magyarokat elűzték szülőföldjükről, az itteni szlovákokat pedig vagy rábeszélték a költözésre vagy arra önként vállalkoztak.


Erdész  Ádám hangoztatta, a rendszerváltás utáni történelemről Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa és és Cservenka Ferdinánd, a Nemzeti Levéltár munkatársa ír.


Siklósi István megfogalmazta, finanszírozás kérdése, hogy mikor jelenhet meg a kötet, remélik, hogy ezt 2024 májusára sikerül megoldaniuk. 

 

GALÉRIA


Írjon üzenetet a hírrel kapcsolatban.


Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Anyakönyvi hírek

2024. szeptember hónapban

házasságot kötöttek

 

Szolár József (Mezőberény) és Borsi Szilvia Katalin (Mezőberény)

2024. szeptember hónapban

 elhunytak

 

Hoffmann Ádámné szül. Pauló Zsuzsanna (1936)

 

Vincze Mihályné szül. Menárik Ilona (1960)

 

Kreisz Tibor Ferenc (1970)

 

Balogh Csaba (1984)

 

Beinschrodt Ádámné szül. Braun Mária (1941)

 

Puskel Mártonné szül. Králik Judit (1931)

 

Lamersfeld Ferencné szül. Bodó Rebeka (1938)

 

Weigert Mihályné szül. Gschwindt Zsuzsanna (1934)

 

Adamik Éva Ilona (1967)

 

Timár Béla Vincéné szül. Cserenyecz Edit Katalin (1960)

 

Földesiné Kovács Katalin (1960)

 

 

Hősi Halottaink

HURO

Hurobike Plan Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök Völgyében