A harmadik kötet tartalmát ismertették
A Mezőberény újratelepítése 300.évfordulója alkalmából rendezett programsorozat zárásaként 2023. december 3-án a Városháza dísztermében Erdész Ádám, a kiadvány szerkesztője és a szerzők mutatták be a készülő Mezőberény története harmadik kötetét. A sorozat első két darabja 1973-ban, az újratelepítés 250. évfordulója tiszteletére jelent meg.
Köszöntőjében Siklósi István polgármester elmondta, a szerzők személyét a szerkesztő válogatta ki. Az új kötet egyrész az új kutatási eredményeket tartalmazza, elsősorban a dualizmustól kezdődően, illetve az 1973-tól történteket is feldolgozza. Szólt arról is, hogy néhány szerző erre az alkalomra nem tudott eljönni
Erdész Ádám megfogalmazta, az ötven évvel ezelőtti két kötet 20. századdal foglalkozó részére a kor rányomta bélyegét, ezért ezt újra kellett fogalmazniuk. A 20. század megértéséhez vissza kellett nyúlniuk 1867-hez, a kiegyezéshez, ugyanis az akkor kezdődő fellendülés meghatározta a 20. századot. Kifejtette, azt kérte a szerzőktől, hangsúlyozzák a társadalomtörténetet, azt, hogy a különböző korszakokat hogyan élték meg a mezőberényiek.
A szerkesztő kifejtette, a kötet az ő bevezetőjével kezdődik, ebben áttekinti a település történetét az 1700-as évektől máig. Ezt követi majd a dualizmus kora. Bódán Zsolt osztályvezető, levéltáros elmondta, a kiegyezés jelentős gazdasági fellendülést, társadalmi változást hozott. Mezőberény viszonylag nagy határának negyven százaléka 30-50 holdas gazdák kezében volt, birtokaikra tanyát építettek, számuk az ezret is elérte. Ez a birtokos réteg volt a községi képviselő-testületben és az egyházak presbitériumában is a hangadó. A mai város településképe is ekkor alakult ki.
Balogh Dorottya a háború utáni korszakról, a földosztásról ír. A főlevéltáros kifejtette, ez Mezőberényben különösen sok fájdalommal járt, ugyanis a háborús bűnösöktől, a volt nyilasvezetőktől és Volksbund-tagoktól elvették az ingatlanjaikat. Összesen kétszáz ilyen határozat született.
Sáfár Gyula, a Békés Vármegyei Levéltár igazgatója szólt arról, hogy Bencsik Péterrel közösen írják meg a Rákosi-korszak mezőberényi történetét, mivel itt erős volt a birtokos parasztság, így sokan szenvedtek a kuláküldözéstől. Az 1953-ra elkészült országos kuláklistán 270 mezőberényi szerepelt.
Arról már Siklósi István beszélt, hogy az 1956-os forradalom történetét is Bencsik Péter dolgozza fel, sok, eddig nem publikált tényre derített fényt.
A romák és a zsidók történetét Henger Péter helytörténeti kutató írja meg. Elmondta, hogy az 1700-as évek közepétől élnek cigányok Mezőberényben. Történetüket a levéltári források és a szakirodalom jól dokumentálja. Zsidók a 18. század végétől kerültek Mezőberénybe, jelenetős szerepet töltöttek be a település kereskedelmi, gazdasági életében. Henger Péter megemlítette, Erdész Ádámmal beszéltek arról, hogy a kötet mellékleteként közlik a mezőberényi elöljárók névsorát.
Körösi Mihály arról szólt, ő a Szovjetunióba málenkíjrobotra elhurcoltak, az úgy nevezett csehszlovák-magyar lakosságcsere, illetve az 1951-ben Budapestről kitelepítettek történetét írja meg a tervezett harmadik kötetben. A málenkijrobotról azt hangsúlyozta, hogy Krivojrogból és Sahtiból testileg, lelkileg megrokkanva tértek haza a túlélők, és azt tapasztalták, míg odavoltak, házukat, földjüket elvették, a rokonaikat pedig kitelepítették Németországba. A csehszlovák-magyar lakosságcseréről megfogalmazta, a felvidéki magyarokat elűzték szülőföldjükről, az itteni szlovákokat pedig vagy rábeszélték a költözésre vagy arra önként vállalkoztak.
Erdész Ádám hangoztatta, a rendszerváltás utáni történelemről Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa és és Cservenka Ferdinánd, a Nemzeti Levéltár munkatársa ír.
Siklósi István megfogalmazta, finanszírozás kérdése, hogy mikor jelenhet meg a kötet, remélik, hogy ezt 2024 májusára sikerül megoldaniuk.
Tisztelt Látogató!
