Az agrár- és élelmiszergazdasági értékeink
Mezőberény újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából megtartott programsorozatban, a Múzeumi esték keretében 2023. november 30-én az Orlai házban az agrár- és élelmiszergazdasági értékeket vették sorra.
Körösi Mihály Mezőberény alpolgármestere, a 10 éves település értéktár bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Kovácsné Nagy Kriszta, Famíliatészta Kft. marketingvezetője a cég négy értéktárban is megtalálható termékéről: a Príma eperlevélről, a Príma lebbencsről, a Príma sodort csigatésztáról, illetve a Príma tarhonyáról szólt. Megfogalmazta, ezek lényeges szerepet töltenek be a magyar gasztronómiában. Elmondta, tavaly ünnepelték a cég fennállásának 30. évfordulóját, kezdetben napi 150 kilogramm terméket állítottak elő, ma az ország legalább 150 tésztagyártói között nagyságukat tekintve a hatodikok. Magyarországon 1500 üzleti partnerrel állnak kapcsolatban, jelentős mennyiséget értékesítenek még Romániában. A marketingvezető kifejtette, a hagyományok ápolása mellett fontosnak tartják az innovációt is, ugyanis a multi kereskedelmi egységek ezt várják tőlük. Ebből a célból fejlesztették ki a Pasta del Futuro termékcsaládot, ezek között van például szénhidrátcsökkentett, míg az idei újításuk a kurkumával színezett tészta.
A város egyik gasztronómiai nevezetessége a berényi becsinált leves, erről Tánczos Imre, a Tópart Vendéglő és Panzió tulajdonosa és ifjabb Tánczos Imre, a vendéglátó egység vezetője beszélt. Tánczos Imre azt hangsúlyozta, az étel népszerűsége nem az ő érdeme, hanem azoknak az elődöké, a kik a készítés módját átadták neki. Az alaplevet szétválasztott velős sertéscsontból főzi sok vöröshagymával, borssal és babérlevél is kell bele. Két-három órás főzés után megy bele a világos rántás, a paprika és a tejföl. Zöldségek közül elég a petrezselyem és a sárgarépa. Sóval és ecettel ízesíti. Az alaplé megy rá a sertéspörköltre. Tapasztalata szerint sokan a berényi becsinált levesért jönnek a városba. Ifjabb Tánczos Imre édesapja érzelmektől fűtött beszédére utalva megfogalmazta, éttermüket harminc éve ez a szenvedély tartja fönt.
A berényi német disznótorról, a német disznótoros ételekről, illetve az „Elődeink sváb konyhája utódaink számára” című kiadványról Frey Mihályné Kaiser Gizella, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, Mezőberény elnökhelyettese szólt. A három nemzetiség gasztronómiájáról megfogalmazta, nem eldönthető, hogy a csőröge vagy a vízenkőtt melyik népcsoporthoz tartozik. A németekről elmondta, amire szükségük volt, azt maguk termelték meg, sertést és baromfit minden háznál tartottak. A többletet piacra vitték, és annak az árából vették mega boltban a fűszereket. Hétköznap kevés húst ettek, ezt inkább csak vasárnap fogyasztották. Heti egy-két alkalommal sütöttek kenyeret. A disznótorban reggelire hagymás vért ettek, délben savanyú mártást, a szajma pedig a berényi németek büszkesége, ez aratásra ért meg.