Évszázados értékeink – Mezőberény 300
Az önkormányzat Mezőberény újratelepülésének 300. évfordulója tiszteletére 2023. július 28. és 31. között négynapos megemlékezést tart „Évszázados értékeink” címmel. Július 29-én ünnepi konferenciát rendeztek a városháza dísztermében „A város nemzetiségeinek hagyománya, épített öröksége és kultúrája” címmel.
Siklósi István polgármester köszöntőjében elmondta, dr. Király Katalin, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete igazgatója most nem tudott eljönni, de megígérte, hogy ősszel pótolja előadását.
Körösi Mihály megemlékezésében hangoztatta, 300 évvel ezelőtt, 1723-ban Madarász András vezetésével érkeztek meg a szlovákok Felvidékről. Később, 1725-ben a német, majd 1731-ben a magyar családok követték őket. A mai nap fontos állomás a település életében, illetve a négynapos megemlékezésben, ugyanis számba vesszük a múlt értékeit, a jelen feladatait és a jövő lehetőségeit.
„Identitás-nyelv-oktatás-nevelés” címmel megtartott előadásában dr. Novákné dr. Plesovszki Zsuzsanna középiskola tanár kifejtette, a mezőberényi szlovákok önálló nyelvszigetet alkotnak, ugyanis a szarvasi, a csabai és a tótkomlósi szlovákokkal nem azonos, csupán hasonló a kultúrájuk. A megérkezők több nyelvjárást beszéltek, ugyanis sok tájról jöttek, de nagyrészük a mai Közép-Szlovákiából, és az ottani nyelvjárásból alakult ki az irodalmi nyelv.
A nemzetiségi nyelvoktatás tapasztalatairól a helyi iskolák képviselői szóltak. Mihalik Árpádné, az általános iskola igazgatóhelyettese mondandóját azzal kezdte, a nyelv az identitás legfontosabb hordozója. Mivel igény mutatkozott a nemzetiségi német nyelvi oktatásra, azért vállalták fel az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Ebből az idén indították az utolsó osztályt, helyette emelt szintű képzés lesz. Tapasztalatuk szerint ma már a legtöbben angolt akarnak tanulni, illetve a város másik iskolájának is van hasonló képzése.
Dr. Rückné Mező Györgyi, a gimnázium igazgatója történelmi visszatekintésében elmondta, a mai intézmény alapjait 1962-ben tette le az akkori tanács, 2012-ben döntöttek úgy, hogy átadják az evangélikus egyháznak. Felmenő rendszerben 2016-ban indították az általános iskolát párhuzamosan két osztállyal, az egyik angol nyelvi, a mások pedig német nemzetiségi. Az általános iskolát hídnak szánták a meglévő óvodai és gimnáziumi oktatás között.
Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős igazgató-helyettese "Épített örökségünk és a mezőberényi ulicskás ház" címmel tartott előadást. Elmondta, a Korona utca 8. szám alatti házat a Skanzen 1978-ben megvásárolta és elbontotta, sajnos, ma is raktárban áll, még nem építették fel. Csete Gyula néprajzos 1999-ben gyűjtést végzett az épületet eladó családnál a ház használatról.
Az előadó hangoztatta, Hentz Lajos 1973-bna azt írta, hogy a három nemzetiség épületei között nincs jelentősebb különbség, csupán annyi, hogy a szlovákok tornácot építettek az utca felől. Ez három-négy égetett téglából álló oszlopot jelent mellvéddel együtt. Dr. Bereczki Ibolya beszélt a Madarász utcai 21. szám alatti ház kutatásairól is. Hangoztatta, az 1876-ban épült, 2020-ban vásárolta meg a helyi szlovák önkormányzat. Akkor rendkívül rossz állapotú, de még megmenthető volt. Jelenleg műemléki helyreállítása tart.
"A mezőberényi németek építészeti öröksége" címmel Csete Gyula néprajzos muzeológus tartott előadást, elmondta, nem ért egyet Hentz Lajos megállapításával, hogy a három nemzetiség építészetében nincs különbség. Ugyanis a németek építkezés több sajátossággal is bír. Míg a magyaroknál jól megfigyelhető, hogy a ház után, azzal egyvonalban következnek egyre alacsonyabb tetővel a melléképületek, addig a német építkezési forma a keresztépület. A telkeken többnyire csak egy L alakú építmény található. Az udvarról a kertbe a keresztépületen található kapun mehettek ki. A szárazbejárós mezővárosi utcakép, a zárt sorú beépítettség jellemző a németeknél.
Mezőberény nemzetiségi hagyományainak őrzőiként szóltak a helyi vezetők. Borgula Györgyné, a Mezőberényi Szlovákok Szervezete elnöke kifejtette, céljuk, hogy a berényi szlovákok megőrizzék identitástudatukat. Ezért már hatodik éve tartják meg a gyerekek részére a szlovák nyelvi táborukat, jó az együttműködésük a Nefelejcs Óvodával, a II. kerületi Evangélikus Egyházzal. A Szlovák Pávakör szlovák nyelven, szlovák népdalokat ad elő, így őrzik a zenei kultúrát.
Frei Zita, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke arról szólt, hogy 2016.ban vásárolták meg közösségi házukat, ezt folyamatosan korszerűsítik. A történelmi értéket képviselő tárgyakból gyűjteményt alakítottak ki, a szomszédos helységet pedig kiállítások céljára a használják. Ezeket sokan látogatják. A gasztronómiai hagyomány ápolására az elődök sváb konyhájáról receptes füzetet adtak ki.
Horváth Róbert, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nem tudott részt venni a rendezvényén, Mezei Tibor alelnöktől küldte el üzenetét, és azt Túri Andrea, az Orlai ház igazgatója olvasta fel. Eszerint a romák 270 éve csatlakoztak a településen élőkhöz. Őrzik a neves cigányzenészek emlékét, 2021-ben a Kérhalom utca 10. száma alatti közösségi házuk, majd a muzeális gyűjtemény falán állítottak emléktáblát nekik.
Zárszavában Siklósi István arra hívta fel a figyelmet, hogy valaki szóvá teheti, hogy a szlovákok és németek mellől hol vannak a magyarok. Miért nem működik a településen magyar hagyományápoló egyesület? Hangsúlyozta, az 1700-as években ugyan a magyaroknak volt legkisebb a számarányuk, de nagy szerepük volt a helynevek megőrzésében. A legfontosabb, hogy örüljünk annak, hogy a németek és a szlovákok megtartják identitásukat, hogy a három nemzetiség békében él egymás mellett.
Befejezésül a városi önkormányzat, illetve a szlovák és a német önkormányzat is megajándékozta az előadókat.
A konferencia után nemzetiségi bált tartottak a piaccsarnokban. Vacsora előtt közreműködött a Szlovák Páva, Antóni Szonja az általános iskola 5. osztályos tanulója tanmesékkel, illetve Pákozdi Martin, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola 7. b. osztályos tanulója német nyelvű szavalattal.
Pohárköszöntőjében Siklósi István hangsúlyozta, a mai bál kiadásait felajánlások fedezik.
Zenéről Lustyik István és Zsótér Csaba gondoskodott. A résztvevőknek tetszett a muzsika, sokan táncra perdültek. A két zenész közreműködését az Országos Szlovák Önkormányzat támogatta.
Tisztelt Látogató!
