Épített örökségünk
Mezőberény újjátelepülésének 300., a települési értéktár létrejöttének 10. évfordulója alkalmából a Múzeumi esték előadássorozat keretében 2023. június 29-én az előadók a város építészeti örökségét, legrégibb épületeit vették számba.
Körösi Mihály alpolgármester, az értéktár bizottság elnöke köszöntőjében kifejtette, az első telepesek megérkezése után az egyházközségek azonnal hozzáfogtak templomok, kápolnák építéshez. Ezek az épületek évszázadok óta meghatározzák a város arculatát.
Az I. kerületi Evangélikus Templomról Lázárné Skorka Katalin lelkész, esperes helyettes elmondta, 1745 augusztusáig a német és szlovák evangélikusokat egy lelkész szolgálta, de akkor a németek új papot hívtak maguknak, de a két gyülekezet még egy épületet használt, abban felválva tartottak istentiszteletet. A németek az 1760-as években elkezdtek készülni a templom építéséhez, de arra csak 1787 májusában nyílott lehetőségük, és 1788 adventjén avatják fel, de csak a következő évtől használják rendszeresen. Az épület 23 méter hosszú, 15 méter széles, a torony 26 méter magas. Oltárképét Orlai Petrics Soma festette. Ez az ország egyetlen zsindelyfedésű evangélikus kőtornya.
A katolikus templomról Tánczos Eszter hitoktató beszélt, mondandóját azzal kezdte, hogy a templomnak két védőszentje van: Szűz Mária és Szent József. A berényi katolikusok az 1830-as években még Békéshez tartoztak. Az eklektikus stílusú római katolikus templomot az 1852-ben az amerikai Davenportban letelepedett Fejérváry család – Fejérváry Miklós és felesége, Fejérváry Miklósné Kárász Karolina – építtette. A család folyamatosan támogatta a távolból az anya országában maradt mezőberényi katolikus egyházközséget. Borsinszky Lajos körösladányi mérnök tervei alapján a templom 1886. szeptember 14-én készült el. A kivitelezésben Scher Condrás gyulai építész és Ferencsik Károly ács is részt vett. 1886. október 17-én áldotta meg a templomot Schiefner Ede prépost, endrődi plébános. A hossza 26, a szélessége 10, a torony magassága 25 méter. Befogadó képessége 300 fő.
A református templom sajátosságait Bagita Attila középiskolai történelem tanár emelte ki, hangoztatta, a magyar reformáció története az 1567-ben Debrecenben megtartott zsinattal kezdődik, és a mezőberényiek már ott voltak. A templom 1804-ben épült, copf stílusban Czigler Antal neves gyulai építőmester munkájaként. A hossza 34, a szélessége 15, a torony magassága 36 méter. A zsindelyfedéses toronyba 1874. augusztus 21-én villám csapott, a korabeliek szerint fáklyaként égett. Az épület legutóbbi felújítása 2011-ben kezdődött el és 2014-ben fejeződött be neves építőmesterek irányításával, a gyülekezet tagjainak áldozatos adományaiból, pályázati forrásokból.
A II. kerületi Evangélikus Templomról Henger Péter, a Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, a szlovák evangélikusok megérkezésük után azonnal imaházat építettek, és már 1734-től anyakönyveztek. A szlovák és a német evangélikusok különválása 1790-ben helyeződött be, addig egy helyen, felváltva tartották az istentiszteleteket. A templom 1793-1797 között építette Früntz Pümberger nagyváradi kőművesmester, és advent első vasárnapján szentelték fel. A hossza 31, a szélessége 18, a hajó gerincmagassága 21, a torony 51 méter magas. A templom ékessége a 28 regiszteres orgona, melyet 1856-ban Saskó Márton Brezova-i orgonaépítő mester készített, 1862-ben szentelték fel. Nagyjavítást legutóbb 1998-ban kapott.
Wenckheim-Fejérváry Kastélyról Csete Gyula néprajzos muzeológus elmondta, a Wenckheim-család az 1790-s években gróf Siskovics Józsefné Harrckern Borbálától vásárolta meg a mezőberényi uradalmat. Özvegy báró Wenckheim Xavér Ferencné Rosenfeld Czekkelius Karolina családjával a mezőberényi uradalomba költözött, és copf-empire stílusban kastélyt építtetett, ez 1806-ban készült el. Építője a neves gyulai Czigler Antal volt. A kastély földesúri nyári rezidenciának épült, 14 szóbája, két kamrája és egy nagy konyhája volt. Az istállókon és kocsiszíneken túl az udvar keleti részéhez csatlakozott egy kert is, ennek felső teaszán üvegház és virágágyás, alsó részén pedig konyhakert kapott helyet. Ismert, hogy 1838 és ’40 között Festetics Vinczéné a kastélyban lánynevelő intézetet működtetett, és ennek Szendrey Júlia is lakója volt.
Az érdeklődők népes serege a város emblematikus épületeiről sok kevésbé ismert részletet tudhatott meg.
Tisztelt Látogató!
