A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - Mezőberény méltán büszke Orlaira

Elérhetőségek

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
Tel: 06/66/515-515
E-mail: info(kukac)mezobereny(pont)hu

Önkormányzati Hivatali Portál - Elektronikus ügyintézés

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

Energiahatékony Önkormányzat

Energiahatékony Önkormányzat

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

Mezőberény méltán büszke Orlaira

Nyomtatás
Létrehozva: 2022-10-22 18:18 | Szerző: PmH. Titk.
Kategória: Kultúra
|
Kibocsátó: O.P.S.K.M.M.


Az Orlai 200 rendezvénysorozat keretében 2022. október 22-én emlékkonferenciát tartottak a városháza dísztermében. A eseményre ennél jobb helyszínt nem is találhattak volna, hiszen a itt állt egykor a festő szülőháza. A konferencia előtt megkoszorúzták Orlai Petrics Soma mellszobrát az általános iskola bejáratánál és emléktábláját a városháza falán.

 


A megjelenteket Siklósi István polgármester köszöntötte, Orlai jelentőségét hangsúlyozva elmondta, ő tette le a magyar történelmi festészet alapjait, művészete erősen hatott Munkácsyra is.

 

Az előadók sorában Körösi Mihály alpolgármester beszélt a művész életéről és kapcsolatáról Mezőberénnyel. Kifejtette, Orlai csak a jogászi végzettség megszerzése után kezdett el festészetet tanulni. Előbb Pesten pallérozódott, majd Mezőberény földesúrnője támogatásával Bécsben gyarapította ismereteit. Itt festette meg első történelmi tárgyú képét. A szabadságharc leverése után Münchenben tanult tovább, itt készítette el első nagyméretű képét. A Mezőberénnyel való kapcsolatát jól jelzi, hogy több helyi polgár portréját meg is festette.

  

Dr. Keserű Katalin Munkácsy- és Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professzor emeritusa elmondta, a ’80-as években albumot írt Orlairól, majd a 2000-es években hallgatói kutatásaiból állított össze egy kötetet. A festő munkásságának több területe még feltárásra szorul. Számos megrendelést teljesített a mai Magyarország határain túlra Arad és Szatmár megyébe, továbbá egyházi kérésre is festett.

 

Dr. Bellák Gábor művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa Orlai „Szép Ilonka” című képciklusáról szólt. Kifejtette, a nyolc képből álló sorozatot Vörösmarty verse alapján a Peterdi-család felkérésére az 1850-60-as években festette meg. A versek a képekkel együtt önálló kötetben jelentek meg, ehhez a festő írt előszót. Dr. Bellák Gábor meglátása szerint 1833-ban a költő versében Szép Ilonka a nemzet jelképe, aki a jó királyra vár. Orlai képsorozatával egy szerelmi történetet mesél el, amelyben a vadász, azaz a király átlépi Szép Ilonka magánterületét, de ugyanezt a lány visszafelé már nem teheti meg. A festő politikai állásfoglalása szerint, ahová a király belép, ott kő kövön nem marad. Akit tisztelnünk illene, az nem méltó rá.

 

Az előadások között Lázár Kata Boglárkát láthattuk, aki a „Meghívtál, hogy vízre lépjek” című éneket adta elő zongorakísérettel.

 

Lázárné Skorka Katalin a mezőberényi I. Kerületi Evangélikus Egyházközség lelkésze, esperes helyettese az „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeketcímű oltárképről szólt. Hangoztatta, az oltár az úrvacsora kiszolgálásának a helye, Isten és az ember találkozási pontja. A képet Orlai 1853-ra készítette el, Jézust két anyával és négy-négy gyermekével ábrázolja. Érdekessége, hogy figuráit élő alakokról mintázta. Elkészülte óta a templomba belépők szeme Jézusra szegeződik. A festmény a gyülekezet becses kincse.  

 

Brunner Attila művészettörténész, Budapest Főváros Levéltárának munkatársa az alföldi régió vizuális kultúrájáról beszélt. Hangsúlyozta, a városházák  kiemelt építészeti alkotások voltak, ezekben hamar megjelentek a portrék, az arcképgalériák, előbb az uralkodóké, majd a főispánoké és alispánoké. Az előadó Mezőberény építészetéről szólva elmondta, 1868-ban nyílt meg az első téglagyár, ez sajátos téglaarchitektúrát alakított ki. A parasztházakat az 1890-es évektől váltották fel a szárazbejárós német polgári házak.   

 

 

Dr. Farkas Wellmann Éva József Attila díjas költő, irodalomtörténész Petőfi és Orlai barátságáról szólt. Elmondta, Orlai szerint a költő első benyomásra nem volt szimpatikus számára, csak elmélyült beszélgetésük után változott meg a véleménye róla. A festő halála előtt egy évvel írja le visszaemlékezéseit, ezt azzal indokolja, hogy 1839-től 1849 nyaráig szoros kapcsolatban állt Petőfivel, a közvélemény hóbortos csavargóként tartja számon, és ezen szeretne változtatni. Levelezésük szerint 1846-ban mélyült el a barátságuk, Petőfi Arany után Orlainak írta a legtöbb levelet.    

 

Siklósi István zárszavában megköszönte az előadóknak, hogy sok új információt adtak.

 

Ma a városházán Orlaitól hét kép látható. A két eredeti mű: a „Coriolanus” és az „Árpád-házi Boldog Erzsébet zárdába vonulása” tartós letétként került ide, illetve a „Zách Felicián” és négy portré másolat.

 

GALÉRIA

 


Írjon üzenetet a hírrel kapcsolatban.


Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Anyakönyvi hírek

2024. június hónapban

házasságot kötöttek

 

Iflazoglu Evrim Can (Szeged) és Dr. Szugyiczki Zsuzsanna (Mezőberény)

 

Rácz Norbert Károly (Mezőberény) és Guti Éva (Mezőberény)

 

Dékány Tibor (Mezőberény) és Klein Anikó (Mezőberény)

2024. június hónapban

 elhunytak

 

Ujhelyi Imre (1982)

 

Chovanyecz Pálné szül. Krattinger Magdolna (1927)

 

Széll Sándor (1951)

 

Oczot Zsuzsanna (1999)

 

Nagy István (1953)

 

 

 

Hősi Halottaink

HURO

Hurobike Plan Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök Völgyében