Bűntelen bűnösök – konferencia a szovjet rabságról
A Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület 2022. július 23-án „Bűntelen bűnösök” címmel konferenciát tartott a szovjet rabságba elhurcoltak sorsáról hazatérésük 75. évfordulója alkalmából a városháza dísztermében. Itt Kisari Miklósné elmondta, a „málenkij robot”-ról a diákok számára történelmi olvasókönyvet állítanak össze.
Siklósi István polgármester a rendezvényt köszöntve kifejtette, a város azért ad helyet történelmi konferenciáknak, mert csakis akkor vagyunk képesek eredményesen építeni jövőnket, ha ismerjük a múltunkat.
Szurovecz Jánosné, a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület elnöke köszöntőjében arról beszélt, szervezetük épp most emlékezik meg fennállása 30. évfordulójáról. Céljuk, hogy a mezőberényi németek megőrizzék önazonosságukat, ápolják nyelvüket, kultúrájukat. Az elmúlt három évtizedben több helytörténeti munka megjelentetését támogatták.
Mittag Mónika, a Békés Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, példamutató a mezőberényi németek összefogása, ahogy megvásárolták és felújították közösségi házukat, ahogy támogatják a településen élő fiatalokat abban, hogy megőrizzék nemzeti sajátosságukat.
Kisari Miklósné arról szólt, hogy a „málenkij robot” emlékezete miként jelenik meg a tankönyvekben. Kifejtette, a kérdést az indokolja, hogy a fiatalok történelemismerete elsősorban a tankönyvekből származik. Az idősebb, tapasztaltabb nemzedék az iskolában semmit sem hallhatott a németek elhurcolásáról, a rendszerváltást követő években is csak rabszolgamunkaként emlegették. Sőt, a legújabb tankönyvekben is csak nagyon keveset írnak róla. Ebben a helyzetben úgy határoztak, a „málenkij robot”-ról a diákok számára történelmi olvasókönyvet állítanak össze. Ehhez Mezőberényben sok dokumentummal rendelkeznek, és ezeket – a nekik érthető formában – a fiatalok elé tárják.
Dr. Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Gulag- és Gupvikutató Intézet igazgatója a Bácsalmásról szovjet kényszermunkára elhurcolt nők adatbázisáról tartott előadást. Elmondta, a szovjetek a hadifogoly létszámának kipótlására nőket is elvittek, a településről három részletben 349 személyt hurcoltak el, közülük 95 lány és asszony volt. Tehát nők is kerültek hadifogoly státuszba. Hangsúlyozta, nagyon sok az egymásnak ellentmondó adat, ezeket folyamatosan egyeztetik, ezért a tényekről csak a kutatás jelenlegi helyzete alapján beszélhetünk.
Csákvári-Makra Mónika történész, az MNL Gulag- és Gupvikutató Intézet tudományos kutatója a taksonyi polgári személyek tömeges deportálásáról szólt. Hangoztatta, 1945 januárjában Taksonyról 236 személyt hurcoltak el, egy hétre rá további negyvenet-hatvanat.
Benkő Levente történész, újságíró a háromszékiek második világháborús fogságáról beszélt. Érdekességként megemlítette, Magyarországon a szovjetek irányították az elhurcolást, Erdélyben a román csendőrök hajtották végre, így értelemszerűen ők nem használták a „málenkij robot” kifejezést. Mivel az adatok a kiszállításukról és a hazaérkezésükről is foghíjasok és ellentmondásosak, nem állapítható meg, hogy hányan kerültek szovjet fogságba. Számukat háromezer fölé becsüli.
Papp Annamária történész, újságíró a tordai második világháborús foglyok és honvédek emlékéről szólt. Elmondta, a front elvonulása után hétszáz civil ejtettek szovjet fogságba, velük pótolták a hadifoglyok számát.
Körösi Mihály helytörténeti kutató a „málenkij robot”-ra elhurcolás mezőberényi előzményeiről és végrehajtásáról szólt. Elmondta, a második világháború előtt Mezőberényben is híveket szerzett a német kötődést hangsúlyozó Volksbund és a Magyarországhoz kapcsolódást hangsúlyozó „Hűséggel a Hazáért” mozgalom. A mozgalomnak 1800, a Volksbundnak ezer híve volt. Az elhurcolandók listáját már korábban megtervezték, de konkrét személyekre lebontva csak 1945. január 11-én fogadta el a községházán az úgynevezett kistanács. Érdekes mezőberényi sajátosság, aki két embert javasolt maga helyett, azt nem vitték el. Az elhurcolt 555 személyből 163 a „Hűség a Hazáért” mozgalom, 92 a szocdem, 17 pedig a Volksbund híve volt. Közülük 53-an nem tértek haza.
A konferenciát dr. Erdész Ádám történész, levéltáros, a MNL Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója vezette le.
A konferencia után „Ősfakutatás – generációk találkozása” címmel a német családok eredetét mutatták be a Kossuth téren, a Berény Szálló előtt. A Péter-fa Bt. itt állította ki azt a dereglyét, pontosabban annak kicsinyített mását, amellyel a német családok jöttek le a Dunán a Kárpát-medencébe.
Tisztelt Látogató!
