A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - Orlai 200

Elérhetőségek

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
Tel: 06/66/515-515
E-mail: info(kukac)mezobereny(pont)hu

Önkormányzati Hivatali Portál - Elektronikus ügyintézés

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

Hősi Halottaink

Ipari park

TÁMOP Projektek

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

Pályázatfigyelő

    Az RSS hírek nem elérhetők

HURO

Orlai 200

Nyomtatás
Létrehozva: 2022-01-14 09:08 | Szerző: PmH. Titk.
Kategória: Kultúra
|
Kibocsátó: Önkormányzat


„Orlai 200”

Orlai Petrics Soma festő, aki Mezőberényben született 1822. október 22-én.

 

Mezőberény Város Önkormányzata Orlai születésének 200. évfordulója alkalmából "Orlai 200" címmel programsorozatot állított össze, mely arra hivatott, hogy a település lakói megismerjék életét és a méltán elismert festő munkásságát.

Az emlékév első rendezvénye: január 22. Magyar Kultúra Napja

A záró program a festő születésének évfordulóján október 22-i héten.

Kérjük Önöket kövessék figyelemmel a programokat, emlékezzünk együtt városunk szülöttének évfordulójáról.


 

Orlai Petrics Soma

Orlai Petrics Soma felvidéki eredetű evangélikus szlovák családban született 1822. október 22-én. Édesapja, Petrics Sámuel módos csizmadia, az árvák patrónusa volt. Lakóházuk a műhellyel a mai városháza helyén állt. Édesanyja (Salkovics Karolin) révén Petőfi Sándor másod-unokatestvére volt. A költő több ízben is ellátogatott Mezőberénybe Petricsékhez.

 

1802-ben alakult Mezőberényben a megye első evangélikus „gimnáziuma”, mely a korabeli gimnáziumok élvonalába tartozott, itt kezdte meg felsőbb iskoláit a leendő festő. A nyári szünetet Ostffiasszonyfán töltötte, ahol megismerkedett Petőfivel, aki a szünidő után beállt katonának. Orlai Sopronban majd Pápán folytatta tanulmányait. A pápai évek alatt gyakran Orlai bérelt szobájában tanult a három barát, a festőnek készülő Jókay Móric, a katonából diákká lett Petrovics Sándor, aki színészi babérokra vágyott, míg Petrics Soma híres íróként képzelte el jövőjét. Verseikkel, elbeszéléseikkel mindhárman szép sikerekkel vettek részt a magyar nyelvet népszerűsítő képző társaság munkájában.

 

Tanulmányai befejeztével 1844-ben jogi pályán helyezkedett el Békés vármegyében. Festegetett is. Petőfitől tudjuk, hogy mint egy festő, hosszúra növesztett lobogó szőke hajjal járta a vidéket. Petőfi egyik levelének tréfás megszólítása: „Barátom Rafael en miniature!”

 

1846-ban Pestre ment jurátusnak. Látogatta Marastoni Jakab festőiskoláját, életre szóló barátságot kötött Than Mórral, megismerkedett Barabás Miklóssal. A mezőberényi kötődésű Wenckheimné Orczy Terézia anyagi támogatásával 1846-48 között Bécsben az akadémián tanult, majd Wladmüller iskolájában, ahol portré és életkép festészetben lépett előre. Tanulótársai között említhetjük a békéscsabai Haan Antalt, Madarász Viktort, Zichy Mihályt, aki később az orosz cárok udvari festője lett, őt a grúzok is „nemzeti festőjüknek tekintették”. Waldmüller 1848 áprilisában levelével a felelős magyar minisztérium figyelmébe ajánlotta a tehetséges Petrics Somát.

 

1847-48 telén fogott hozzá első jelentős, nagyméretű, történelmi témát feldolgozó művéhez, az István király és az orgyilkos címűhöz, mellyel megteremtette a történelmi festészet műfaját Magyarországon. A forradalom, a szabadságharc hazahívta őt is. Úgy tudjuk, hogy Guyon seregében harcolt, meg is sebesült, hazatért Mezőberénybe. 1849 júliusában Petőfi a családjával Petricsékhez érkezett. Orlai lefestette barátját, ekkor készült a Petőfi Mezőberényben című műve is, melynek változatai a Petőfi-kultusz részévé váltak.

 

1850-ben nagy elismerés érte, Kubinyi Ágoston a Nemzeti Múzeum számára megvásárolta a Szent István festményét és életrajzot kért a festőtől a múzeum számára. Még ebben az évben Münchenbe indult Wilhelm von Kaulbach-hoz, az akadémia igazgatójához festészetet tanulni. Németországban ismerkedett meg Eötvös Józseffel, a korábbi és későbbi kultuszminiszterrel, akiben támogatóra talált. Münchenben alkotta monumentális történelmi festményét A Mohácsnál elesett II. Lajos testének feltalálása címűt. A képet a Műegylet tárlatán mutatták be, kiállítása meghozta mindazokat a gyötrelmeket és örömöket, melyet egy alkotó megérhet műve fogadtatása alkalmával. Debrecenhez kötődik A mohácsnál elesett II. Lajos testének feltalálása című festményének újabb bemutatása mellett azon portrék kiállítása, melyek témaadói a civis város polgárai, a szabadságharc résztvevői voltak. Ezzel is újat hozott a mezőberényi festő: ez volt az első egyéni gyűjteményes tárlat Magyarországon. Festett Békés megyében is, nem csak portrékat, de vallási témájúakat is, Mezőberényben, Békésen látható néhány közülük.

 

Korábban is használt művészneve 1853-tól vált hivatalossá. 1853-54 között Bécsben tanult Karl Rahlnál, Lotz Károllyal. 1854-ben vette feleségül Névery Annát, az esküvő után Pestre költöztek. Festői pályája felfelé ível, rendszeresen részt vett a Műegylet kiállításain, képeit sokszorosították. Megfestette hazánk első művelődéstörténeti képét Kazinczy és Kisfaludy találkozása címmel. Meghatározó szerepe volt (a jogban jártasként is) a Magyar Képzőművészeti Társulat létrejöttében. A társulat ülésén olvasta fel tanulmányát A festészet és a költészet rokonságáról címmel.

 

1862-ben itáliai tanulmányútra készült. Festői sikerességét az ’62-es londoni világkiállításra küldött festménye a Milton, leányainak az elveszett Paradicsomot diktálván, illetve az 1869-es müncheni nemzetközi kiállításon is bemutatott, jelenleg a Városháza dísztermében megtekinthető Coriolanus kompozíció bizonyítja. 1848-hoz való hűségét a Társulat koronázási (1867) kiállításán bemutatott Attila halála című festményével bizonyította. Az első hazai történelmi körkép megalkotása is a nevéhez kapcsolódik, ez az 1864-ben alkotott Emese álma című.

 

 

Sajnos egyre inkább elhatalmasodott rajta tüdőbetegsége, folyamatos fejfájások gyötörték. 1877-ben meghalt leánya, Mariska, 1878-ban orvosnak készülő fia, Gyula. Feleségének lába a téli temetői térdepelések miatt „csúzt kapott”, amputálni kellett s belehalt. Orlai három héttel élte túl felesége halálát, 1880. június 5-én, életének 58. évében meghalt. Sírja fölött korábbi tanulótársa, barátja Jókai Mór mondott búcsúbeszédet.

 

Orlai Petrics Soma azon nagy, ha nem a legnagyobb, mezőberényiek közé tartozik, akik a magyar művészettörténetbe nem csak alkotásaikkal, hanem művészetformáló- megújító tevékenységükkel is beírták nevüket. Festményei tanúskodnak hűségéről Petőfihez, 48 eszméihez, a hazafi Orlait mutatják. Választott témáiban a történelmi múlt mellett az események sodrába kerülő ember lelki küzdelmét, választási lehetőségét, gyakran kényszerét mutatja be a jó és a rossz, az erkölcsileg helyes és helytelen között.

 

Büszkék lehetünk a mezőberényi születésű Orlai Petrics Soma művészre azért is, mert az által kezdett úton indultak tovább olyan festőnagyságok, mint Munkácsi Mihály vagy Székely Bertalan.

 

 

Körösi Mihály


Cimkék: Orlai  
Írjon üzenetet a hírrel kapcsolatban.


Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Mezőberény Webkamera

webkamera

Mezőberény Mobile

mbmobile kép

Anyakönyvi hírek

2022. július hónapban

házasságot kötöttek

 

Szombati Károly (Békés) és Kohut Mária (Mezőberény)

 

Ásós Attila (Békés) és Balog Gitta (Békés)

 

Piatkó Péter (Békéscsaba) és Csornai Erika (Békéscsaba)

 

Mezei Patrik (Mezőberény) és Prekopa Anett (Mezőberény)

 

Horvát Csaba (Debrecen) és Braun Krisztina (Mezőberény)

 

Rácz Pál Dávid (Mezőberény) és Balog Bettina (Mezőberény)

 

Berner Dávid (Mezőberény) és Szabó Vanda (Szeghalom)

2022. július hónapban

 elhunytak

 

Kósa Ferenc (1964)

 

Gál Imréné szül. Borgula Ilona (1942)

 

Szász József (1948)

 

Weigert András (1931)

 

Szűcs Ernőné szül. Rau Magdolna Ilona (1942)

 

Tóth Attila (1965)

 

Antal Ernő (1932)

 

Csőke Páné szül. Prorok Mária (1936)

 

Gulyás László (1940)

 

Gúth Józsefné szül. Kiss Magdolna (1941)

 

Nemes Márton (1950)

Origami, Mezőberény

origami logo

Látogató statisztika

JOGpontOK

jogpontok