A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2020. november 3-án az OPSKMM kerekasztal-beszélgetést szervezett a helytörténeti kutatásokról a Könyvtárban. A kutatók részéről Henger Péter – ő az internet segítségével virtuálisan – , Kisari Miklósné és Körösi Mihály vett részt a beszélgetésben, a beszélgetést Bancsi Árpád történelemtanár vezette le.
Bancsi Árpád kérdésére válaszolva Henger Péter a kutató elődökről elmondta, hogy az első részletes leírást Mezőberényről 1806-ban Skorka András adta, nagyon jelentős Bonyhai Mihály monográfiája az 1930-as évekből, továbbá a település történetéről ma is alapműnek számít az 1973-ben megjelent két kötetes monográfia. Az elmúlt évtizedekben sok-sok egyéb forrásmunka látott napvilágot, és számos kézirat vár még kiadásra.
Bálint Etelka könyvtáros arról szólt, hogy a Könyvtár helytörténeti gyűjteménye sok témát ölel fel, ez iránt érdeklődés is mutatkozik. Emellett a könyvtárosok a helytörténeti kutatóknak online adatbázisok elérésében is segítségére tudnak lenni.
Csete Gyula etnográfus megfogalmazta, a Muzeális Gyűjteményt elsősorban szakdolgozatukat írók keresik fel, és a levéltárakkal ellenétben nem írásos, hanem tárgyi forrásokat őriznek.
Kisari Miklósné szerkesztésében ez évben jelent meg a „Megkésett levelek Gitta néninek” című kötet, ez Hegedűs Gitta „Levelek Imréhez” című korábban megjelent könyvre reflektál. A szerkesztő elmondta, a könyv tartalmazza a svábokat ért atrocitásokat, muszáj, hogy ezek a jövő számára fennmaradjanak. Ezt azzal magyarázta, az ő generációja az utolsó, amely hitelesen tud erről szólni.
Körösi Mihály kiemelte, a helytörténészek munkájukkal egyrészt lokális igényt elégítenek ki, de a feltárt tényeket be kell illeszteniük az országos események rendjébe, ehhez pedig szakmai felkészültség szükséges.
Tisztelt Látogató!
