Kerek évforduló - a II. világháború vége Magyarországon
Gondolom, sokan emlékeznek a korosztályomból, de idősebbek és fiatalabbak is, a „Három tavasz ünnepére" – 1848. március 15., 1919. március 21., 1945. április 4. Ez utóbbi kettőt már nem „ünnepeljük" (legfeljebb néhányan...). Ennek ellenére március 21. és április 4. kapcsán is még sok érdekes, feltáratlan adat és esemény van Mezőberény történetével kapcsolatban (nem ünneplésről van szó...).
Miért írok erről? Az újabb kutatások szerint nem 1945. április 4-én, hanem 12-én értek véget a harcok hazánk területén. Április 4. egy, a szovjet felső vezetés által kitűzött „határidő" volt Bécs elfoglalására. Mivel ez nem sikerült, és hogy a katonai vezetés némi jó hírrel is szolgáljon, bejelentették Magyarország „felszabadítását". A valóságban a harcok 12-én fejeződtek be hazánk területén, az arcvonal ezen a napon hagyta el Pinkamindszent térségét. Kerek évforduló van, azóta 75 év telt el: a mostani helyzetben nem tudunk erről megemlékezni a Múzeumi esték keretében. Reményeink szerint szeptember elején, a II. világháború befejezésének (szeptember 2.) 75. évfordulójához közeli időpontban ezt megtehetjük....
Magyarország ténylegesen 79 éve, 1941. április 11-én kapcsolódott be a II. világháborúba, miután a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát. Levéltári források igazolják, ennek a hadműveletnek mezőberényi katonák is részesei voltak! Nem sokkal utána, 1941. június 27-én Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak, keleten is megindultak a hadműveletek. A „végeredmény" ismert, ennek értékelése napjainkban is tart, történészek, hadtörténészek foglalkoznak a korabeli történésekkel.
A világháború magyarországi veszteségeiről, áldozatairól még mindig csak becslések vannak: 110-155 ezer katona esett el a harcokban, fogságba esett mintegy 690 ezer katona, közülük sokan nem tértek haza szeretteikhez... Az elhunyt civilek száma 480-550 ezerre tehető, és még következett a málenkij robot... Az óriási emberveszteség mellett hatalmas volt az anyagi kár is, és az országnak az 1947-es párizsi békeszerződés nyomán 300 millió dollár (Szovjetunió: 200, Jugoszlávia: 70, Csehszlovákia: 30) jóvátételt kellett fizetnie (áruszállítással, 1938-as árszínvonalon), melynek értéke végül 500 millió dollárra nőtt...
Szerencsére Mezőberényt jelentős háborús károk nem érték, de a helyi lakosság is fizetett „jóvátételt" 1944 októberétől 1945-1946-ig mezőgazdasági terményekben, haszonállatokban és munkával is.... Az ezt követő években, évtizedekben sok mindenről nem beszéltek/beszélhettek az itt élők. Napjainkban viszont egyre több könyv, visszaemlékezés jelenik meg ezekről az évekről, amelyek segítik a korszak tények alapján történő megítélését.
Egyesületünk, a Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület, is szeretne hozzájárulni e munkához, a II. világháborúban elesett, hadifogságba került mezőberényi katonák adatainak lehető legpontosabb féltárásával, közzétételével. Ennek érdekében kérjük az itt élőket, elszármazott berényieket, hogy aki bármilyen információval, adattal rendelkezik, ossza meg velünk, ezzel is segítse munkánkat. Köszönjük!
Henger Péter
az egyesület elnöke