Film a németek elhurcolásáról
A Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület szervezésében 2019. március 28-án az I. kerületi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében mutatták be a GUPVI lágerek foglyai című ismeretterjesztő filmet a magyarországi németek – köztük a berényiek – elhurcolásáról.
Történelmi filmklub keretében az NKA támogatásával a filmet most több településen is bemutatják. A berényi vetítés előtt Rozsnyai Ilona szerkesztő-rendezővel és filmet kiadó Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (röviden: Német Kör) elnökével, Matkovits-Kretz Eleonórával beszélgettünk.
- Sokáig televíziós újságírással foglalkozott, arról kérdeztük, hogyan figyelt fel a németek második világháború utáni kálváriájára? – kérdeztük elsőnek Rozsnyai Ilonától.
- A Német Kör 2016-ban felkért a Lágerjáratok utazó vagonkiállítás projektmenedzseri feladatára. Ez a tárlat 2016-ban és 2017-ben végigjárja Magyarországon azokat a vasútállomásokat, ahonnan a második világháború végén deportálások indultak a Szovjetunióba. A kiállítások során találkoztam a német települési önkormányzatok vezetőivel, túlélőkkel, és interjúkat készítettem velük. Majd 2016 júliusában gondoltam arra, hogy ezeket az interjúkat felhasználva filmet készítek a németek elhurcolásáról. A film sok eredeti dokumentumot tartalmaz, az interjúk mellett történész magyarázata segíteti az események megértését.
- A Német Kör fontosnak tartotta, hogy a 90. életévkörül járó túlélőkkel ne csak interjú készüljön, hanem filmen örökítsük meg az arcvonásukat is. Szerencsére az ötlethez pályázati és egyéb támogatás is társult. Különösen fontos célunk, hogy a film az iskolákba is eljusson, hiszen a történelemkönyvek nem tartalmazzák a németek második világháború utáni elhurcolását, ezért is nagyon örültünk, hogy délelőtt a filmet a gimnáziumban is levetítették – vette át a szót Matkovits-Kretz Eleonóra.
- A tanulók számára a film sok új információt tartalmaz, ezeket nem könnyen emésztik meg, de ha százból öt otthon tovább gondolja a látottakat, esetleg beszél róla a szüleivel, akkor nem hiába készítettük el a filmet – hallhattuk Rozsnyai Ilonától.
- A vetítések során azt tapasztaljuk, a gyerekeket különösen érdekli az a történelmi esemény, amiről az iskolában nem tanulnak. Jellemző kérdésük: akik ezt elkövették, azokat meg büntették? Sajnálatos, hogy még mindig az áldozatok félnek és nem a bűnösök. Ez különösen tapasztalható a Vajdaságban. Még a filmvetítésre is félve jönnek. Sokáig dolgoztunk egy német származású vajdasági történésszel, de már nem mer segíteni nekünk. A horvátországi Eszékben a német származásúak azt mondták, ők ezzel nem foglalkoznak. Kárpátalján mást tapasztaltunk, ők példásan feltérképezték a történteket. A németek második világháború utáni elhurcolásáról már hat éve szeretnénk létrehozni egy dokumentációs központot, de ez eddig nem sikerült – vallja be Matkovits-Kretz Eleonóra.
- A mezőberényi németek deportálását könyvben örökítették meg, ezt a többi településen is hasonlóan feldolgozták? – kérdeztük a Német Kör elnökétől.
- Ez attól függ, hogy ott helyben van-e olyan helytörténész, aki ezt szívügyének tartja. Baranya 216 falvából például 6000 németet vittek el, de kevés településen dolgozták fel a történteket.
- Most milyen újabb filmet tervez? – érdeklődtünk a rendezőtől.
- Eddig négy történelmi filmet készítettem, a GUPVI lágerek foglyai első és második részét, a Kicsi munkán a Kaukázusban címűt, illetve a vajdasági németek elhurcolásáról szóló Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek címűt. A következő filmem ötlete ma délelőtt jutott eszembe, ez a második világháborút követő népmozgásokról fog szólni egészen1951-ig. Ez tartalmazza majd a németek málenkij robotra való elhurcolását, majd a Németországba való kitelepítésüket, a csehszlovák-magyar lakosságcserét és annak következményét, valamint a budapesti elit vidékre költöztetését.
A GUPVI lágerek foglyai című film megtalálható a YouTube-on is, már 11 ezernél többen tekintették meg.