Hazánk új kerékpárútjain – Szeged-Baja
Egyesületünk, az Alföld Turista Egyesület életében évek óta programként szerepel, hogy az újonnan megépült kerékpárutakat bejárjuk, kipróbáljuk, megismerjük, egy szóval örüljünk, hogy ilyenek is létesülnek! Július 27-28-29-én a Szeged-Baja között megépült, az 55-ös főút melletti kerékpárúton túráztunk.
14 túratárs indult Gyomáról és Békéscsabáról autókkal, a kerékpárokat is szállítva, hogy Szegeden találkozva és az autókat ott hagyva, megismerkedjünk a számunkra még viszonylag ismeretlen tájjal. Telepített erdők, ligetek között kerékpároztunk, ezek egy kicsit hűtötték a rekkenő hőséget.
A Szeged – Mórahalom – Mélykút – Csávoly – Baja útvonal 103 km-es távja igazi élmény volt. 15-20 kilométerenként pihentünk, de a meleg miatt meg-megálltunk egy korty vízre. Bajához közeledve egy igazi nyári zivatar kapott el minket, éjszakai sötétség borult a tájra délután 4-kor, nem volt hova menekülni… a főútról és a környező mezőgazdasági területről hömpölygő – szerencsére langyos –, a kerékpárok tengelyéig érő vízben értünk Bajára. Ázott verebek módjára csattogtunk be a szállásunkra, a fehér inges, fekete nadrágos pincérek őszinte döbbenetére…
Másnap korán keltünk, a Pörbölyről 7.40-kor induló, első vonattal mentünk a Gemenci erdőbe kirándulni. Ennek meg is volt az az „eredménye”, hogy a tegnapi zivatarban a sínekre hullott gallyakat, kidőlt fákat a vonatszemélyzetnek kellett eltakarítania, a mozdonyvezető a motoros fűrésszel darabolta, a kalauz pedig dobálta félre. Órás késéssel meg is érkeztünk Keselyűsre – közben érintve a gyönyörű Gemenc-Dunapart nevű megállót is –, ahol a kerékpárokat a vonatról lepakolva Szekszárdra tekertünk tovább. Rövid városnézés és ebéd után a nem messze levő Fritz pincészetbe vártak minket látogatásra. Idegenvezetéssel nézhettük meg a valóban impozáns létesítményt.
Érdekesség, hogy Szekszárd a területét és lakosságát is tekintve az egyik legkisebb megyeszékhely, a határában ennek ellenére 4700 boros pince van! A pincészetből Bátaszéken át kerékpároztunk vissza Bajára, ahol a Duna parti Potyka Csárdában fogyasztottuk el a jól megérdemelt vacsorát, kóstoltuk meg a méltán híres és finom bajai halászlét! A napot a tegnapról elmaradt rövid városnézéssel zártuk.
Vasárnap, utunk harmadik és egyben befejező napján, ismét rekkenő hőségben, fordított irányban, Bajáról tekertünk Szegedig. Jól összeszokott, felkészült, baráti társaságunk – nem utolsó sorban a fegyelmezett magatartásnak és a műszakilag kiváló állapotban levő kerékpároknak köszönhetően – remekül vette ezt az akadályt is, sikeresen visszaértünk a már ismert útvonalon, ahonnan ismét gépkocsira pakolva értünk haza.
Jó hangulatú, élményekben bővelkedő túránkkal hazánk egy újabb kerékpárútját és egy újabb kis szegletét ismertük meg – és nem mellesleg, tekertünk 280 km-t!
Pusztai László
szervező, ATE
Tisztelt Látogató!
