Szöllősi Antal Magyar Örökség Díjat vehetett át
Szöllősi Antal a Svédországban élő Mezőberényből elszármazott, az Északi Magyar Archívum létrehozója 2017. március 25-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vehette át a Magyar Örökség díjat. Az ünnepségen Dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője volt a Szöllősi Antal tevékenységét, elért eredményét ismertető laudátor.
Szöllősi Antal nem felejtette el mezőberényinek lenni, szoros kapcsolatot tart az itthoni rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel. Az az érték, melyet felkutatott és közkinccsé tett, igényes munkával rögzített, méltó alapja az elismerő kitüntetésnek.
Tevékenységéről és az általa létrehozott Északi Magyar Archívumról http://ungerska.se a következő oldalon található ismertető:
Idézet a honlapról: „….69-ben jött ki és 70-ben már lapot indított Bujdosók címmel. Ezt követte később az Ungrare i Norden – Magyarok Északon (1971), amely „A svédországi magyar kisebbség országos lapja” alcímmel jelenik meg. 1979-ben követte az északi Magyar Archívum pár füzete, az egyetlen nyugati magyar sajtótermék, amely a megőrzés problematikájával foglalkozik. És a gyűjtemény? Több mint ötven magyar folyóiratot járat. Ehhez jönnek az emigráns kiadványok. Ami ez utóbbiakat illeti, több sajtótermékről tud, mint a Széchényi Könyvtár vagy a Münchenben, 1977-ben, Mildschütz Kálmán gondozásában megjelentetett Bibliographie der Ungarischen Exilpresse 1945-1975 című kötet.
Sok mindennel foglalkozik, sok minden iránt érdeklődik (számos magyar szervezet tagja), de kutatásai súlypontját – sors adta feladat! – a svédországi magyarok élete és munkája képezi. Csak egy pár cím tervezett, illetőleg lassan összeálló munkáiból:
• Svédországi magyar könyvbibliográfia, amely tartalmazni fogja a svédre fordított magyar szerzők – a Svédországban élő magyar szerzők –, a svéd vagy egyéb nemzetiségű szerzők magyar vonatkozású műveit;
• A svéd-magyar sajtó története és bibliográfiája, amely majdnem ötven magyar emigráns lapot dolgoz fel;
• A svédországi magyarok története (1000-től napjainkig);
• Kárpátalja magyar irodalma (Ez az elszakított országrészek irodalmából a leghozzáférhetetlenebb!)”
A díjról:
A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik és állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében.
A díj történetének első öt évében 1945 utáni teljesítményeket díjazott a Bírálóbizottság, majd a Magyar Örökség-díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára.
Gratulálunk a Mezőberényből elszármazott - sokunk által csak Tóniként emlegetett - nagyszerű embernek!!!
Tisztelt Látogató!
