Az Országos Magyar Vadászkamara vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottsága 2017. augusztus 25-én vadgazdálkodási konferenciát tartott a művelődési központban. Jámbor László, a kamara elnöke megnyitójában kifejtette, az apróvadállomány növelését célzó vadgazdálkodási alapban az idén 200 millió forint áll a vadászatra jogosultak rendelkezésre. Ennek pályázati kiírását október 31-én teszik közzé, és a pályázatokat november 30-ig várják. A támogatási szerződéseket február végégig megkötik, és a pénzt március végéig ki is fizetik. Jövőre 620-650 millióval, 2018-ban 820-850 millió forinttal gazdálkodhat az alap.

 

 

Gergely Sándor, a szeghalmi Peroktáv Vadásztársaság fővadásza intenzív apróvad-gazdálkodási modelljüket mutatta be. Ennek lényege, hogy a nyúl élőhelyének fejlesztése érdekében a gyepterületeken kaszálatlan sávokat hagynak. A vadakat egész évben etetik, itatóhelyeket alakítottak ki, és a területükön élőhelyeket, úgynevezett vadföldeket hoztak létre. Az apróvadakat a patkánytól a rókáig nagyon sok ragadozó károsítja, ezek ellen csapdákkal védekeznek. Munkájuk eredményeként néhány év alatt jelentősen megnőtt az apróvadak hasznosítása.

  

 

Farkas László, a gerendási Széchenyi István Vadásztársaság elnöke egy másik példát mutatott be. Elmagyarázta, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság tevékenysége nyomán kialakult kultúrsivatagot, – ahol se erdő, se víz, – hogyan alakították át vadparadicsommá. Az elmúlt húsz évben a tagok nevére földet vásároltak, azokon élőhelyeket alakítottak ki, fákat ültettek és lucernát telepítettek. Etetető- és itatóhelyeket alakítottak ki, és ezt a gondoskodást a vadállomány meghálálta.

 

 

Pechtol János, az OMVK Fejér megyei Területi Szervezetének titkára arról beszélt, hogy nagyvadas jellegű vadászterületükön hogyan oldják meg az apróvad-gazdálkodást. Hangoztatta az apróvad-gazdálkodásra, annak fejlesztésére stratégiát kell kidolgozniuk.   

 

 

Dr. Szemethy László egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy mezei nyúllal egy-kétezer hektáron nem érdemes gazdálkodni, csak nagyobb területen, mert az állatok mozgása miatt a ragadozók gyérítése nem biztonságos.

 

 

 

Szuda Zoltán, a Nemzeti Agrárkamara tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy negyven-ötven esztendővel ezelőtt a határ még előteremtette a vadat, de ma már a mezőgazdasági termelők rákényszerülnek az egyre intenzívebb gazdálkodásra, így a természetes élőhelyek tovább fognak csökkenni, ezért a vadászok rákényszerülnek, hogy ezeket ők alakítsák ki. Ennek érdekében az előadó pályázati lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

 

 

Utolsó előadóként Poroszlai Róbert, az OMVK kinológiai bizottságának tagja a vadászkutyák jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kifejtette, általában a teríték ötven százalékát kutyák segítségévek szerzik a vadászok, vízi vadaknál ez az arány nyolcvan százalék.  

 

 

A galériában található képek száma: 22