A Javascript futtatási lehetőség nincs bekapcsolva böngészőjében, ezáltal az oldal korlátozottan tekinthető meg! Kérjük kapcsolja be!
Mezőberény Város - Mezőberény szőttesei és viseletei – Múzeumi esték

Elérhetőségek

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.
Tel: 06/66/515-515
E-mail: info(kukac)mezobereny(pont)hu

Önkormányzati Hivatali Portál - Elektronikus ügyintézés

(EFOP) Településeinkért - A humán közszolgáltatások térségi szintű, összehangolt fejlesztése

(EFOP) TELEPÜLÉSEINKÉRT - A HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI SZINTÚ, ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE

ÁROP pályázatok

KÖZOP pályázatok

Szakmai partner

Versenyképes Járások Program logó

Versenyképes Járások Program

Versenyképes Járások Program

Időjárás

Mezőberény
-4.1 °C
Időpont: 2026-01-10 03:30
Csapadék valószínűsége: 3 %
Relatív páratartalom: 94 %
Szél: 6.1 km/h
Szél irány: 22 °
Adatok: https://open-meteo.com/
Mezőberény szőttesei és viseletei – Múzeumi esték
Nyomtatás
Létrehozva: 2025-11-21 11:58 | Szerző: OPSKMM. | Kibocsátó: O.P.S.K.M.M.

A „Múzeumi esték” előadássorozat keretében 2025. november 20-án Debreczeni János népi iparművész, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja „Mezőberény népművészeti értékei” címmel tartott előadást a szőttesekről és a viseletekről. 

 

Az előadó hangsúlyozta, a több nemzetiségű Békés megyében Mezőberény az egyetlen olyan település, amelyben jelentősek a magyar, a német és a szlovák szőttesek. Sőt, meghatározó a takács hagyomány is, mivel a megyében itt létesült az első szövőgyár. 

Azt, hogy melyik nemzetiség milyen színeket használt szívesebben, azt az általános ízlésvilág, a hagyománytisztelet, az identitástudat, majd később a divat határozta meg. A magyar szőtteseken a piros színű díszítmény volt a jellemző.

Mezőberényben a halotti textíliák – Békés megye más szlovák településeihez hasonlóan – a szlovákoknál a leggazdagabbak. Megtalálhatók a halotti szertartás abroszai, a virrasztáskor és temetésen a pap elé tett asztalra terített abroszok, valamint a halotti torra készített törülközők. A gyász színe már akkor is a fekete volt.  

Az előadó kifejtette, a takácsmesterséget 1754-ben  említik először. Akkor az összeírt nyolc mesteremberből egy volt takács, de 1823-ban már hárman dolgoztak. A szövőipar kialakulása 1882-től számítható, ekkor a Mezőberényi Népnevelési Egylet a Békéscsabán működő szövőiskolába egy asszonyt küldött tanulni. Tíz év múlva, 1892-ben állami megrendelésre 110 szövőszéken – bedolgozó rendszerben– üzleti vállalkozás indult. Tehát ez volt az első berényi szövőüzem. Ezzel egy időben hat takácsmester is dolgozott.

Mezőberényben külön színfoltot jelentett a szlovákok öltözködése. Ők alkották a település legzártabb közösségét, hagyományaikhoz szívósan ragaszkodtak, így a régies formákat tovább őrizték, mint a másik két nemzetiség.

Az öltözködést a nemzetiségi hovatartozásnál jobban meghatározta a társadalmi helyzet. Találó az az osztályozás, mely a település lakosságát viseleti szempontból szegényekre, gazdagokra és iparosokra osztotta. A ruházkodásban a nagygazdák vezettek, lányaik irányították a divatot, vasárnap már az első harangszó előtt megjelentek a templom előtt, hogy ruhatárukat bemutassák.

 

GALÉRIA
 




Köszöntő

Tisztelt Látogató!

Mezőberény a "finoman elbűvölő település" nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a világhálón városunkba érkező vendégeket, érdeklődőket!

Tovább a köszöntőhöz »

Keresés

Eseménynaptár

Események képekben

Anyakönyvi hírek

2025. december hónapban

házasságot kötöttek

 

Varga Tibor (Gyomaendrőd) és Nagy Dóra Alexandra (Mezőberény)

 

2025. december hónapban

 elhunytak

 

Schőn Péterné szül. Tóth Mária (1936)

 

Szémán András (1939)

 

Szita Jenőné szül. Zolnai Erzsébet (1931)

 

Földesi András (1949)

 

Hárosi Jenő (1942)

 

Stéfán Andrásné szül. Mojzsis Judit (1936)

 

Tokaji Ferenc (1936)

 

Tóth Pál Lajos (1956)

 

Gulyás Imréné szül. Burai Mária (1935)

 

Földesi Tibor (1951)

 

Barna István (1960)

 

Turbucz Józsefné szül. Savolt Anna (1947)

 

Faragó Józsefné szül. Borbély Ibolya (1938)

 

Almási István (1953)

 

Reményi Mihály (1930) 

 

Török László (1953)

 

Hősi Halottaink

Madárbarát Település

Energiahatékony Önkormányzat

HURO

Hurobike Plan Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök Völgyében