9. hét – Épített értékeink

10-12 alkalommal szeretnénk bemutatni Önöknek a megyében elsők között megalakult mezőberényi Értéktár listáját. A részletes leírások olvashatók: https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar

 

Városháza

Az 1901-ben neoklasszicista stílusban épült városháza a mai napig meghatározza a Kossuth tér hangulatát. Helyén egykor a Petrich család háza állt, itt született a magyar történelmi és művelődéstörténeti festészet megteremtője Orlai Petrics Soma. Bach Nándor tervező elképzelései alapján, Dékány András és társa, Gombos Imre építkezési vállalkozók kivitelezésében valósult meg az impozáns épület. A Petrics–házat elárverezték, mert az öreg Petrics nem tudta megtéríteni az Árvabizottmánynak a Kossuth-bankók kötelező beszolgáltatásából származó kárt. Orlai, a fia, aki öccsének szánta az épületet, egy összegben nem tudta kifizetni. Az árverés 1860-ban (esetleg pár évvel később) esett meg. Az épület 1899-ben Füchsel Adolfné tulajdonában volt, jó állapotban állt, ezt tudjuk róla, illetve, hogy a község vélhetően tőle vette meg. Több tervrajz is készült, a látványosabb tervet részben anyagi megfontolásból vetették el, hiszen jócskán meghaladta a tervezett költségvetést.

A főhomlokzat hossza 26,45 méter, a Petőfi úti szárny 36,1 méter, a Békési úti 20,2 méter.

A földszinten különféle irodák kaptak helyet, az emeleten alakították ki a 108 m2–es

exkluzív közgyűlési termet, valamint a 45,35 m2–es kis tanácstermet. A kiviteli tervek 1900. március 24-én érkeztek a vármegyéhez engedélyeztetésre. Az építési munkák 1901 őszén fejeződtek be és „rekord időben felépült”, fél év alatt. Az udvaron állt a börtön épülete, melyet Schaffer József és Frei Márton kőművesek építettek. Ma a Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonát képező Orlai Petrics Soma képek közül a legnagyobb festmény: a „Coriolanus” jelenleg a mezőberényi városháza dísztermében látható.

A Városháza falán található emléktáblák:

Petőfi Sándor (1899) Centenárium (1948) Orlai Petrics Soma szülőháza (1974)

Millecentenárium (1996) Millennium (2000)

 

79. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

I.-II. világháborús Emlékmű

A városháza előtt világháborús emlékmű áll, mely Vass Viktor munkája. Eredeti formájában egy 7 m magas fehér kőoszlop, a tetején nyitott szárnyú bronz turul, az oszlop tövében a talapzaton egy bekötött fejű, jobbján fegyvert tartó, ércből öntött honvéd áll. A turul az idők folyamán lekerült, majd ismét visszakerült az oszlopra. Az első világháborúban elhunyt hősi halottak névsorát kiegészítették a második világháborúban elesettek és a deportálás idején elhunytak (az 53 elhunyt neve az emlékmű talapzatán elhelyezett emléktáblán) nevével. Így kerülhetett fel 1942 után az 1938. és 1945. között elhunytak emlékét is szimbolizáló emlékműre vitéz nagybányai Horthy István kormányzó helyettes neve is. Az emlékművet 1928. június 24.-én leplezte le József főherceg.

 

93. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar   

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

I. kerületi Evangélikus Egyházközség temploma

 

Templomépítészeti különlegességgel bír a zsindelyfedésű evangélikus kőtoronnyal. A templom hossza 23 méter, belő magassága 8 méter, szélessége 15,5 m, a torony magassága 26 m. A tornyot változatos kiképzésű sisak fedi. A templom egyik különlegessége az oltárkép, amit 1854-ben Orlai Petrics Soma festette, aki Mezőberény szülötte. Orgonáját 1796-ban Jozeph Herotnik pesti mester készítette. A billentyűzetet elefántcsontból és ébenfából készült. Az orgona mechanikus szerkezetű. 1954-ben felújítást végeztek és akkor átépítették és két manuálisra bővítették valamint elektromos fújtatásúra alakították át.

 

43. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------

 

II. kerületi Evangélikus Egyházközség temploma - tót templom

A templom 1793-1797 közötti években épült, építője Früntz Pümberger nagyváradi kőművesmester. 1797 advent első vasárnapján szentelték fel.  Hossza 31m, szélessége 18m, a hajó gerincmagassága 21m, a torony 51 méter. A toronyóra 1805-ben lett felszerelve, legutóbb 1997-ben lett felújítva, 2002-ben kapott elektromos vezérlést. A toronysisak 1808-ban kapott bádogtetőt, majd 1883-ban felújították. 1818-ban készült el a mai szószékoltár. Alkotói Dunaiszky Lőrinc szobrász, Alter József asztalos, és Carl Schöfft festőművész, ő festette a 160x90 cm-es „Jézus mennybemenetele” című oltárképet. Pummer György és Altmann József mesterek végezték az oltár aranyozási és festési munkálatait. A padokat 1889-ben Felberbauer István hódmezővásárhelyi asztalosmester készítette. A 36 gyertyás üvegcsillár 1897 óta szépíti a templombelsőt. A jelenleg meglévő három harang:

Kisharang 1837-ben készült, az alábbi felirat olvasható rajta: Mezőberény tót Evan. Eklezsia öntötte TS. Kuczián György idejében. Judit Henricus Horner M. Varadin Annó 1837. A középső harang 1921-ben készült. Felirata: Dicsőség a magasságban istennek. Slava Bohu na vysosti. Seltenhofer Frigyes fiai 1921, 560kg, G hangú. A nagyharang 1923-ban készült. Felirata: És a földön békesség. A na zemi pokoj Seltenhofer Frigyes fiai 1923. 1034kg, E hangú.

 

46. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mezőberény II. kerületi Evangélikus Egyházközség templomának orgonája

A templom ékessége a 28 regiszteres orgona, melyet 1856-ban Saskó Márton Brezova-i orgonaépítő mester készített, 1862-ben szentelték fel. Nagyjavítást legutóbb 1998-ban kapott.  Két manuálján és pedálján összesen 28 regiszter szól. Teljesen mechanikus szerkezetét es sípművét, szinte érintetlenül hagyták az építés óta. Az orgona jól harmonizál a templommal is, mert azon sem változtattak szinte semmit, amióta felszentelték. Nagyjavítást 1998-han kapott utoljára.

 

44. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

Református templom

A Mezőberényi Református Egyházközség temploma 1804-ben épült, copfstílusban. Czingler Antal neves gyulai építő mester munkájaként. A templom tornya és a tető szerkezete is 1874-ben villámcsapás következtében leégett. A toronyban található 1703-ban öntött harang is odaveszett. A torony szerkezetét korábbi tagozatos helyett egyszerű gúla alakulóra, cserép héjazatát pedig fémlemezfedésre cserélték. A homlokzatát többször javították, de a felízesedett falazata tovább romlott, szerkezetei tovább károsodtak. 2010. évben a templom életveszélyes állapotúra romlott. A templom teljes felújítása 2011 évben kezdődött meg és 2014-ben fejeződött be neves építő mesterek irányításával. A műemlék orgona restaurálása és a templomkert rendbetétele volt a záró része a teljes felújításnak.

 

 45. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Szűz Mária Szent Neve és Szent József Katolikus Templom

Mezőberény  Fő u. 25. szám alatt áll az eklektikus stílusú Római Katolikus templom melyet az Amerikában letelepedett Fejérváry család- Fejérváry Miklós és felesége. Fejérváry Miklósné született Kárász Karolina építtetett. A család folyamatosan támogatta a távolból a z anyaországban maradt mezőberényi katolikus egyházközséget. Nemcsak a templomot, hanem az iskolát és a plébániát is. Ők építették fel. A templom 1886. szeptember 14-én készült el Borsinszky Lajos körösladányi mérnök tervei alapján.  A templom része az, egy öl magas feszület és egy Szent József szobor, melyet még Fejérváry Miklósné Tirolban készíttetett az egyház számára. Az Ő adományából került villámhárító is a templomra. A kőoltár I89I-ben készült el Grazban, 1939-ben plébániai rangra emelik. Fejérváry Miklósné halála után támogatói tevékenységét lánya, Fejérváry Celesztina folytatta. A templomi felszerelésekről ő gondoskodott: miseruhát, oltárterítőt és szőnyeget adományozott.  A templom szentélyében emléktábla áll, melyet Románfalvi Fejérváry Celesztina úrnő állíttatott, amely jelzi, hogy boldogult édesanyja építtette fel a templomot. A grófnő kérése az volt, hogy halála után ne tegyék kriptába, hanem a katolikus templom kertjébe temessék el. Dr. Marosi Endre plébános emlékére készült az az emléktábla, melyet a templom elő terében helyeztek el. Dr. Marosi Endre címzetes apát, rubinmisés plébános 1971-től haláláig híven szolgálta az egyházközséget.

 

47. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Wenckheim kastély

Gróf Siskovics Józsefné szül. Harruckern Borbála eladósodása miatt adta el a mezőberényi uradalmat a Wenckheim családnak. Özvegy báró Wenckheim Xavér Ferencné szül. Rosenfeld Karolina miután családjával Mezőberénybe költözött, nagy építkezésbe fogott. Copf-empire stílusban kastélyt építetett. A kastély a megmaradt dokumentumok alapján 1806-ban készült el. Építője id. Czigler Antal Gyulai építész volt, a megyében sok épület kötődik a nevéhez.    Az 1830-as években Tolnai gróf Festetics Vincéné, Wenckheim Franciska bárónő leánynevelő intézetet létesített a kastélyban. Szendrey Júlia (1828–1868) Petőfi Sándor felesége 8-10 évesen a jóhírű mezőberényi leánynevelő intézet növendéke volt. Júlia 1838-tól került az intézetbe. Szendrey Ignác elsősorban konok, makacs természetű leánykája megzabolázását remélte a nevelőktől, ugyanis „Júlia is dacos teremtés volt, igazi apja-leánya, aki apjától örökölte nyakasságát és dacosságát”. Szendrey Júlia 1840-ben távozott Berényből.    1896-ban tért haza Mezőberénybe Fejérváry Celesztina és vásárolta meg Vécsey Józsefnétól a kastélyt, mely haláláig 1937-ig otthonául szolgált.  Celesztina halála után egyik örököse gr. Cebrián Istvánné br. Vécsey Magdolna élt a kastélyban 1944-ig, amikor is az oroszok elől elmenekült Sátoraljaújhelyre. Az oroszok bevonulása után rövid ideig kaszárnyaként működött a kastély, majd az 1948-as államosítása után, iskolát alakítottak ki benne.

 

74. a listában - https://www.mezobereny.hu/s/hir/972/Telepulesi-Ertektar