Tanár, festőművész. Stílusára a realisztikus ábrázolás jellemző. Gondolatait leginkább olajtechnikával tudta kifejezni. Foglalkozott plasztikával és grafikával is. Művészete Mezőberény büszkesége. Képzőművészeti munkásságának ars poeticája volt: „Az anyaföld szeretete az, ami pályámat és képeim témavilágát megszabja. Minden más ebből következik, ide gyökerezik, ebből indul ki”.

 

 

 

 

 

 

Orvos, szülész-nőgyógyász, fogszakorvos, Mezőberény közegészségügyének meghatározó egyénisége. Nevéhez fűződik a különböző szűrővizsgálatok (szemészeti, fogászati) beindítása, az iskolaorvosi ellátás kialakítása, 1949-ben a szülőotthon beindítása, az artézi kutak létesítésének szorgalmazása. Aktív közéleti tevékenységével hozzájárult a település kulturális, szellemi felemelkedéséhez, tudományos értekezései a hazai szaksajtón kívül külföldön is megjelentek.

 

 

 

 

Tanár, helytörténész, néprajzkutató volt. Végtelenül szerény ember nagy szorgalommal és Mezőberény iránti tisztelettel és szeretettel. Sokat köszönhet neki a város. Írásai segítséget nyújtanak városunk néprajzának, szokásainak, mesterségeinek megismeréséhez. Munkája során arra törekedett, hogy az iskolában szerzett ismereteket később is hasznosíthassák tanítványai. Bámulatos kitartással és lelkesedéssel gyűjtötte a népélet régi tárgyait, nyelvi emlékeit, szellemi hagyatékait. Nagy segítségére volt ebben nővére, Hentz Teréz is, de sokat segítettek a gyűjtésben az iskola diákjai és tanárai is. Halála után Mezőberényre hagyott magángyűjteménye és a vezetésével szervezett városi gyűjtemény alapozta meg a Muzeális Gyűjteménye létrejöttét.

 

 

 

 

 

Dr. Kugler József életműve

Kugler József talán szülői, családi indíttatásánál fogva választotta életpályája, tudományos kutatásai központi témáit. Munkásságának fontos része volt Gúta és Mezőberény kapcsolatának ápolása, a két település közös múltjának feltárása, az együttélés fontossága, a nemzetiségek megbékélése volt. Ugyanez jellemzi a mezőberényi németek történetének kutatásában is. Közéleti emberként elsősorban Mezőberényben volt alakítója települése életének. Számos közéleti szereplést vállalt, főként a szlovák-magyar lakosságcsere megismertetésére, valamint a mezőberényi németek kitelepítésével, a „málenkij robot”-tal kapcsolatos kutatások támogatásával. Tudását és emberi kvalitásait szülőföldje értékeinek, történelmének és a jövő feltárásának lehetőségei kutatásának szentelte.

 

 

 

 

 

Tanár, iskolaigazgató, kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter, majd közellátásügyi miniszter is volt. Neve Mezőberény történetével kapcsolódott egybe. Ő volt az, aki a polgári iskolát másfél évtized alatt 350 diáknak otthont adó nagy intézménnyé fejlesztette. Nevéhez köthető az új szocializációs minta, melyben az iskoláztatásnak, a műveltségi tőke megszerzésének már jelentős szerepe volt. Emellett paraszti követeléseket összegző programot tett közzé, később, "mezőberényi programként" számon tartott dokumentumban követelték a titkos választójogot, a progresszív adózást, az ingyenes oktatást, a közigazgatás egyszerűsítését és óvatos földreformtörekvések mellett a kartellek megrendszabályozását, bank- és uzsoratörvényt.

 

 

 

 

 

Korának kimagasló orvosa volt, sokáig a megyében egyedül ő végzett nagyobb sebészeti műtéteket. Emberséges magatartását jól példázza, hogy a háromnemzetiségű Mezőberényben minden betegével az anyanyelvén beszélt. Nem csak a betegeiért, a szűkebb pátriájáért is felelősséget érzett. Megalakította a Békés megyei Orvos- és Gyógyszerész Egyletet, kezdeményezte a Népbank létrehozását. Javasolta a fásítást, és az utcák tisztán tartására, csapadékvíz elvezetésére tett javaslatokat. Az egészségesebb ivóvíz ellátás érdekében kezdeményezte a Norton kutak fúrását.

 

 

 

 

 

A festőművész több szállal is kötődik Mezőberényhez. 1822. október 22-én városunkban született, itt végezte középiskoláit is. A magyar festészet megújítója, Munkácsy Mihály támogatója, „Milton”-jával témaadója is. Ő a legismertebb Petőfi portrék festője. Életműve meghatározó jelentőségű nem csak Mezőberény, de hazánk számára is.

 

 

 

 

 

Petőfi Sándor meghatározó érték Mezőberény számára, valóságos kultusza van. A baráti és rokoni szálak, a városunkban tett sűrű látogatások számos emléket hagytak hátra. Itt írta három versét, köztük a legutolsót „Szörnyű idők” címmel, mielőtt utolsó útjára indult. Az Alföld Turista Egyesület minden év március 15-én emléktúrát indít a Kettős-Körös hídnál felállított Petőfi Emlékoszlophoz. Itt volt a rév, ahol Petőfi 1849. július 18-án átkelt a Körösön, hogy Bem seregéhez csatlakozzon.

 

 

 

 

 

-----------------------------------------------------------------------