Nagycsaládos Csodacsapat
Magyar Rekord egy Nagycsaládos Csodacsapattól
Igen, bátran elmondható, hogy egy csodacsapat a Nagycsaládosok Mezőberényi Egyesülete. Megalakulásuk óta jelen vannak a város életében és rendezvények, programok állandó szereplői. A civil szervezet jelentős számú tagsággal, pártoló, támogató családdal dicsekedhet, akik aktív szereplői a közéletnek, a város kulturális életének. Minden évben a kirándulások, süteményverseny, adományosztás, karácsonyi készülődés mellett a „Legyen Ön is karácsonyi angyalka” elnevezésű rendezvény megszervezése és koordinálása is fémjelzi nevűket. A 2017-es év azonban talán minden eddigi éven felül kerekedik.
Alig, hogy megvalósult a 2016. decemberi töltött káposzta adományosztás, ahol közel 500 fő részesült meleg ételben, még támogatták az autóbalesetben megsérült focista lányok megsegítésére rendezett labdarúgótorna rendezvényt is. Közel 150 fő sportolónak biztosították az ebédet, ezzel is segítve a szervezők munkáját. És a 2017 év is már a munkában találta őket.
Megkapták a hagyományos Kacagó Liget rendezvényük kiegészítéseként a Régiós találkozó megrendezésének lehetőségét. Elvállalták, megcsinálták és jó hangulatú, emlékezetes, a várost bemutató találkozót rendeztek. Alig pihenhettek valamit, máris a következő kihívásnak, felkérésnek kellett megfelelniük.
Még talán februárban az önkormányzat, a polgármesteri hivatal megkeresésére, a felvetett ötletet elfogadva álltak egy emberként azon terv mellé, hogy valami rendkívüli, hozzájuk illő feladattal, mondjuk egy sütemény megsütésével „lepjék meg” a városba érkező vadászokat a 25. Országos Vadásznapon. A javasolt terv először 25 méter volt, majd tovább álmodva az önkormányzat részéről Magyar Rekord megdöntése merült fel. Kiderült, hogy az álom nem biztos, hogy csak álom marad. A csapat, a csodacsapat összeállt és az önkormányzatnak szinte csak a Rekord leszervezéséről illetve a támogatásról kellett gondoskodnia. Az eredmény önmagáért beszélt, 2017. augusztus 26-án, a 25. Országos Vadásznapon a Nagycsaládosok Mezőberényi Egyesülete – megdöntve egy 11 éves rekordot –, közel 100 embert mozgósítva 70 méter erdész süteményt sütött. Országos Vadásznapon országos rekorddal, hatalmas városi összefogással.
Külön büszkeség, hogy a sütemény felvágását Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Habsburg György főherceg és Siklósi István Mezőberény város polgármestere vállalta fel, és kóstolta meg elsőként. Méltán voltak büszkék ezekre a pillanatokra a jelenlévő közreműködők, a kívülről szemlélők meg rájuk.
Szakembereket megszégyenítő szervezéssel, szervezettséggel oldották meg a vállalt feladatot, apró részletekre figyelve, ízlésesen, átgondoltan valósították meg az „íróasztal” mellett, rövid beszélgetésből született ötletet (már korábban is volt rá példa). Ezekhez a dolgokhoz vezetők, az egyesületet összefogó irányítók kellenek. Az egyesület megtalálta őket, és elmondható, hogy Hajdú Józsefné és Timárné Csák Timi ilyenek, és ezért köszönet nekik. Kiegészítik, erősítik és támogatják egymást. Mellettük természetesen ott vannak a Julcsik, Évik, Magdik, Katik, Krisztik, Zolik, Ferik, Sanyik, és sorolhatnánk a neveket. És ők együtt 2017. augusztus 26-án maradandót alkotottak, beírták magukat a Magyar Rekordok könyvébe. Tímárné Csák Tímea elnökhelyettes szerint azonban ennél több volt, amit kaptak ezen a napon:
„Már az ötlet felvetésénél a felcsillanó szemekből és lelkesedésből rögtön tudtuk, nekünk ezt meg kell csinálni és be kell vállalni, meg tudjuk csinálni. Ahogy terjedt a híre, hogy mire készülünk, más egyesületek is jelezték, hogy szívesen részt vennének az új rekord felállításában. Segítőink a Mezőberényi Szlovákok Egyesületének lelkes asszonyai, akikkel már évek óta együttműködünk. Új, együttműködő partnerünk volt a Mécses Alapítvány, és az Alapítvány a Missziókért. Előző napon már számtalan segítő sütött, a helyszínen pedig több mint 50 fő reggeltől délutánig együtt dolgozott. Számunkra is hihetetlen volt a szombati történés, a lelkes csapat, a jó hangulat. Mindenkit megérintett, hogy egy magyar rekord lebeg a levegőben, és az a miénk lehet. Az érdem nem csak a nagycsaládosoké, hanem minden mezőberényi segítőé, aki részt vett vagy hozzátett valamit, hogy ezt el is érjük. Iszonyú jó volt látni, hogy egymást ismerő, és nem ismerő emberek is pillanatok alatt tudtak csapatban, egymást segítve dolgozni a cél elérése érdekében.”
Szóval, csoda, ahogy működnek, ahogy összefogják az egyesületet, csoda, ahogy közösséget, baráti kapcsolatokat építenek, csoda, ahogy segítséget nyújtanak és csoda, ahogy segítséget tudnak kérni és azt elfogadva használják, építik be tevékenységükbe. Csoda, ahogy ezt ma tudják így csinálni, akkor, amikor legtöbbször nem érték a másikért, másokkal végzett munka, a pénz nélküli tevékenység. Tehát Ők maguk a csoda.
Tisztelt Látogató!
