Kereki Találkozó 2013.
Kereki Találkozó 2013.
„Elég egy apró kis pillanat, elég egy mozdulat, egy illat, egy szó, és máris erőt vesz rajtam az emlékezés…akárhogy is élek, nem tudok a múltam nélkül létezni...”
Igazak ezek a szavak, gondolatok azokra a részt vevőkre, akik eljöttek, hogy együtt emlékezzenek a múltra, az együtt töltött időre 2013. augusztus 25-én a 31. Kereki Találkozón, melyet megtisztelt Siklósi István polgármester is.
Minden évben vannak „újak”, akik először jönnek el a találkozóra, és vannak, akik távol laknak, messze kerültek Kerekitől és csak gondolataikban tudnak visszatérni régi lakóhelyükre. A Kereki találkozó varázsa, hogy közösen rakják össze az emlékeket, az iskolai történéseket, a tanyán élt életet, az ott átélt pillanatokat. A részt vevők többsége, gyerekek, unokák nem értik, de érzik, hogy valami összeköti a volt Kereki tanyákon lakókat. Hihetetlen erővel érezhető a ragaszkodás, a múltat övező mély tisztelet, és szavak nélkül is beszélnek a mosolygó vagy könnybe lábadt szemek. Varjú Sándor a találkozó egyik szervezője is ezt a kötődést emelte ki köszöntőjében, és emlékezett Zolnai Jánosra, a közelmúltban elhunyt szervezőre és mindazokra, akik már nem lehetnek jelen az összejövetelen. Tiszteletük jeleként a közel 200 résztvevő a Kereki zászló alatt, a Kereki harang hangjára néma felállással gondolt Kerekiben élt szeretteire. A találkozónak kezdetektől része a birkapörkölt ebéd, a régi fonókat idéző harmonikaszó, a nóta, a tánc, mely szintén a múlt hangulatát elevenítette fel és megadta azt az apró pillanatot, mozdulatot, illatot, mely az emlékezéshez a jelenlévőknek oly sokat jelent.