57/2012.(XII. 27.) önkormányzati rendelet
a Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mezőberény Város Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Általános
rendelkezések
1. Az Önkormányzat megnevezése, jelképei
1.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5650, Mezőberény, Kossuth tér 1.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.mezobereny.hu.
(4) Az Önkormányzat hivatalos e-mail címe:
info@mezobereny.hu
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja a „Mezőberényi
Hírmondó”.
(6) Az
Önkormányzat szakfeladat-rendjét a 3. függelék tartalmazza.
2.§
(1) Az Önkormányzat címere: hullámos ezüst
sávval vágott, arany rámás reneszánsz pajzs, felső része arany karóval
hasított. Az első kék mezőben három arany búzakalász – az első és harmadik
szárán két arany levéllel, a középső cölöpösen, a két szélső jobbra, illetve
balra dőlve – lebeg. A második kék mezőben lebegő fekete kacsos arany szőlőfürt.
A harmadik, vörös mezőben arannyal szegélyezett fekete ekevas lebeg. A hullámos
ezüst sáv fekete vonallal vágott. A reneszánsz pajzs alakja kiterített állatbőrre
emlékeztet, a helységben egykor virágzó tímármesterség jelképe. A vágott
hullámos ezüst sáv a Mezőberény földjeit átszelő Kettős-Köröst jelképezi. A
búzakalász, a szőlőfürt és az ekevas a mezőgazdasági termelés különböző ágaira,
valamint a település iparára utal, e mellett a három nemzetiség, a magyar,
német és szlovák több évszázados békés együttélését is szimbolizálja.
(2) Az Önkormányzat zászlaja: fehér,
közepében a városnak a rövid oldalra mezőlegesen elhelyezett címerével. A címer
alatt a pajzs alsó széléhez enyhe görbülettel igazodva nyomtatott arany nagybetűkkel
a város neve olvasható. A lobogó rojtozata: kék.
(3) A címer és a zászló rajzát az SZMSZ 1.
melléklete tartalmazza.
(4) A címer és a zászló használatáról a
képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.
(5) Az Önkormányzat és szervei által
használt bélyegzők:
a) a képviselő-testület körbélyegzője:
Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Mezőberény, Magyarország címerével;
b) Városi Önkormányzat Szociális és
Egészségügyi Bizottsága, Mezőberény, Magyarország címerével;
c) a polgármester körbélyegzője: Mezőberény
Város Polgármestere, Magyarország címerével;
d) a város jegyzőjének körbélyegzője: Mezőberény
Város Jegyzője, Magyarország címerével;
e) a Polgármesteri Hivatal körbélyegzője:
Polgármesteri Hivatal Mezőberény, Magyarország címerével
(6) Az Önkormányzat által alapított
intézmények elnevezésükben használhatják a város önkormányzata intézménye
elnevezést, e közszolgáltatást nyújtó intézmények elnevezésüket a Mezőberényben
élő nemzetiségek nyelvén is feltüntethetik.
(7) A Képviselő-testület hivatalos
pecsétjét kell használni:
a)
a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b)
az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai rögzítő dokumentumokon,
c)
az önkormányzat által kötött szerződéseken.
(8) Az önkormányzat kitüntetéseinek,
kitüntető díjainak és elismerő címeinek alapítására, adományozására a képviselő-testület
külön rendeletet alkot.
II. FEJEZET
RÉSZLETES
rendelkezések
2. Az
Önkormányzat feladatai, hatásköre
3.§
(1) Az
Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
4.§
(1) Az átruházott
hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Képviselő kezdeményezheti, hogy a
képviselő-testület vizsgálja felül a testület által átruházott hatáskörben
hozott döntést.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról
évente egyszer, írásban köteles beszámolni az átruházott hatáskör gyakorlója.
5.§
(1)
Az alakuló ülést a polgármester vezeti. A polgármester felkérésére a Helyi
Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd a
képviselők leteszik az esküt, ezt követően átadja a megbízóleveleket.
A képviselők eskü tétele után teszi le a
képviselő-testület előtt a polgármester az esküt, akinek a Helyi Választási
Bizottság Elnöke ezt követően adja át megbízólevelét.
Az eskütétel után a megválasztott polgármester
ismerteti programját.
(3) A képviselő-testületnek az alakuló ülésen – a polgármester javaslata
alapján, titkos szavazással – kell megválasztania az alpolgármestert.
(4) A választás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú
szavazatszámláló bizottságot választ.
6.§
(1) A képviselő-testület hivatalos
megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete.
Székhelye: 5650, Mezőberény, Kossuth tér 1.
A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.
A képviselők nevét az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület
ülései időpontját minden évben a munkatervben szabályozza.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri
tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az
ülés összehívására az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke
jogosult.
(4) A képviselő-testület összehívását a
nemzetiségeket érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat is
kezdeményezheti.
(5) A
képviselő-testület – július kivételével - minden hónapban képviselő-testületi ülést
tart. A testületi üléseket – a rendkívüli ülések kivételével – lehetőleg a
hónap utolsó hétfői napján délután 15 órára kell összehívni.
(6) A
képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie
kell hatáskörébe tartozó ügyben. Rendkívüli ülés indítványát írásban kell
benyújtani és azt indokolni kell. Rendkívüli ülés összehívása indokolt esetben
telefonon is történhet.
(7) A
meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.
(8) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét,
b) az ülés kezdetének időpontját,
c) a javasolt napirendi pontokat,
d) a napirendi pontok előterjesztőit.
(9) Az ülés meghívóját és a jegyző, vagy megbízottja által kézjeggyel jóváhagyott előterjesztéseket a 7.§ (1) bekezdésének a)-i) pontjában szereplőknek – a képviselőknek és az intézmény-vezetőknek a nyílt ülés anyagát kizárólag elektronikus úton – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
(10) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot a helyben szokásos módon hirdetmény és a Kábel TV, a városi honlapon való közzététel (www.mezobereny.hu) útján tájékoztatni kell, azzal a felhívással, hogy a nyílt ülés napirendjeinek anyaga a Polgármesteri Hivatal titkárságán, illetve a városi honlapon is megtekinthető.
A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.
7.§
(1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket, a jegyzőt, valamennyi előterjesztés megküldésével,
b) az országgyűlési képviselőt,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, a nyílt ülés előterjesztéseinek megküldésével,
d) az aljegyzőt, a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a nyílt ülés előterjesztéseivel, és a szervezeti egységet érintő zárt ülés anyagaival,
e) a hivatal belső ellenőrét, a költségvetést és vagyongazdálkodást érintő anyagokkal,
f) az állandó bizottságok külső tagjait, a nyílt ülés előterjesztéseivel, valamint a bizottság által tárgyalt zárt ülési anyagokkal együtt,
g) az intézmények vezetőit, a nyílt ülések anyagaival, valamint az őket érintő zárt ülési előterjesztéssel,
h) a napirendi pontok előadóit,
i) a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
j) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a tevékenységi körébe tartozó napirendekhez, az ahhoz kapcsolódó előterjesztések megküldésével,
k) a helyi médiákat meghívóval és a Békés Megyei Hírlap munkatársait a nyílt ülés előterjesztéseivel,
l) a napirend által érintett egyéb szervezeteket, ha meghívásukat a törvény előírja,
m) azon személyeket, szervezetek képviselőit, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
(2) A meghívottak az (1) bekezdés k) pontja kivételével, tanácskozási joggal rendelkeznek.
8.§
(1) A képviselő-testület ülése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak kivételével – nyilvános.
(2) A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak átadása, testvérvárosi szerződések megkötése, évfordulója, valamint egyéb városi események megünneplésére, ünnepi megemlékezést tarthat, amire a képviselő-testületi ülés szabályait nem kell alkalmazni. Az ünnepi eseményről írásbeli emlékeztető készül.
9.§
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (a továbbiakban: levezető elnök).
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke látja el a képviselő-testületi ülést levezető elnök teendőit.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a napirendekre, és előterjeszti a sürgősségi indítványt,
b) a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló írásbeli beszámoló lakosságot leginkább érintő részeit szóban ismertetheti. Ehhez a napirendhez kérdést, véleményt a képviselő előre, írásban nyújthat be a polgármesterhez, a testületi ülés megkezdéséig. Amennyiben a képviselő a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló beszámolót az ülés napján kapja meg, a napirend tárgyalása során, maximum 3 percben a napirendhez kérdést, észrevételt tehet.
A levezető elnök beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és maximum 3 percben hozzászólhatnak. Az a képviselő, aki a hozzászólási időt kimerítette még egyszer maximum 2 percben reagálhat a korábban elhangzottakra.
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat, a határozat elfogadása után nincs helye hozzászólásnak, további vitának.
e) biztosítja a képviselők bejelentési, interpellációs és kérdezési jogát,
f) berekeszti az ülést.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz
(5) Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testület ülésén, a képviselő napirenden nem szereplő városi jelentőségű ügyben a napirend előtt szót kérhet.
(6) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább egy órával a polgármesterhez kell írásban, vagy szóban benyújtani.
(7) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 3 perc időtartamra illeti meg.
(8) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.
(9) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(11)A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.
(12) Állandó napirendi pont keretében ismertetni kell az előző zárt testületi ülésen hozott határozatokat, kivéve a hatósági ügyekben hozott döntéseket és azokat a személyiségi jogokat érintő döntéseket, amelyekhez a személyiségi jog érintettje nem járult hozzá, kivéve ez alól a jogszabályok alapján közérdekű adatnak minősülő adatokat. Az üzleti jellegű döntéseket, azok lezárta után kell nyilvánosságra hozni.
10.§
(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.
(2) E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,
b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
d) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(3) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.
(4) Az a képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselő-testület – a kifogás benyújtását követően azonnal – egyszerű szótöbbséggel határoz
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
11.§
Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, amiről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
12.§
A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll és kötelessége a törvényességet érintően észrevételt tenni.
13.§
(1) A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban – két testületi ülésen – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.
(2) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, a rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel biztosítása érdekében a tervezetet 15 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet, amelyet ismertetni kell a döntéshozatal során a Képviselő-testülettel.
14.§
(1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által javasolt rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot, a javaslattevő köteles megfogalmazni, ehhez a jegyző jogi segítséget nyújt.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) A fejrész tartalmazza baloldalon az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, valamint az ügyet tárgyaló bizottság nevét, jobboldalon az előterjesztés sorszámát.
b) A második rész tartalmazza a hozandó döntés indokainak felsorolását, a tárgykört rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat.
c) A harmadik rész tartalmazza a világosan megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a felelős, végrehajtási és beszámolási határidő megjelölését, dátumot és aláírást.
(4) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.
(5) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni, tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(6) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell
(7) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.
(8) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti megjelölését.
a) azonnali határidő csak abban az esetben jelölhető meg; ha a végrehajtás feltételei legkésőbb 3 munkanapon belül biztosíthatók,
b) folyamatos határidő akkor jelölhető meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó, többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, de ez esetben is a beszámolás idejét dátum szerint kell megjelölni
c) konkrét végrehajtási időpont abban az esetben alkalmazható, amikor az előterjesztő, illetve a testület a végrehajtást konkrét időponthoz tudja kötni,
d) nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatnál, amely végrehajtási cselekményt nem igényel (tudomásulvétel, ténymegállapítást stb.)
A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
(9) A végrehajtásért felelős megjelölésénél
a) biztosítani kell, hogy a határozat (határozati pont) címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen,
b) több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.
15.§
(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint a végrehajtásért felelősként a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) bizottságok,
e) jegyző,
f) intézményvezetők,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.
(2) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével együtt kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.
(3) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.
(4) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervében előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.
(5) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.
(6) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.
16.§
(1) A bejelentést, kérdést, az ülés megkezdése előtt a Polgármesterhez írásban kell benyújtani. Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 1 percben történhet.
(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.
(3) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.
17.§
(1) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a települési képviselő a testületi ülésen vagy annak közreműködésével gyakorol. Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.
(2) A
polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez –
a feladatkörükbe tartozó
(3) Nincs helye interpellációnak:
a) közigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,
b) olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szerveinek nincs hatásköre,
c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,
d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének megszabása mellett.
(6) Az interpellációt írásban vagy szóban képviselő-testületi ülésen lehet visszavonni.
(7) A képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően 15 napon belül írásban választ adni az interpelláló részére.
(8) A testületi ülés kezdetén, a napirendek ismertetése során, a polgármester közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpellálók személyét.
(9) Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 3-3 perc lehet.
(10) A képviselő-testület ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadása tárgyában.
(12) A válaszadás elhalasztásakor, illetőleg ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is.
(13) Ha az interpellációra adott választ a testület sem fogadta el, az interpelláció kivizsgálását – a testület döntése alapján – a tárgy szerint illetékes bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a képviselő-testület következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.
(14) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
18.§
(1) A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgárnak – a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában – a polgármester egyszer adhat szót, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott szavazata alapján. A hozzászólás időtartama 3 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal viszontválaszra lehetőséget kell adni.
(2) Az állampolgár írásban benyújtott, képviselő-testületnek szóló közérdekű bejelentését a polgármester a beérkezéstől számított 3 napon belül továbbítja az illetékes bizottságnak véleményezésre. Egyebekben a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás tekintetében a az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvény szabályozása az irányadó.
19.§
(1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület – először a tárgyban illetékes szakbizottság javaslatáról, majd az előterjesztés sorrendjében –a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz.
Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslat felett kell dönteni.
(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.
(3) Bármely képviselő, bármely kérdésben szavazást kérhet. A kérést vita nélkül teljesíteni kell.
(4) A szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.
(5) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők megszámlálásával kell.
A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(6) Határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot a Képviselő-testület elutasította.
(7) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a polgármester szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.
(8) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy az előterjesztett javaslatról a szavazás az ülésen később történjen, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
20.§
Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) a városrendezési terv elfogadásához,
c) az önkormányzat tulajdonában levő, és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
d) kitüntetés adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
g) hitel felvételéhez,
h) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.
21.§
(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak. Az a képviselő, aki az adott kérdésben nem kíván szavazni, a szavazás előtt köteles ezt az ülést vezető elnöknek bejelenteni.
(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi, Jogi- és Közbiztonsági Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(3) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavazhatnak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s a levezető elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
22.§
(1) Az önkormányzati határozatok jelölése a következő:
a) határozat sorszáma arab számmal,
b) „/” jel,
c) a határozat kihirdetésének éve arab számmal,
d) zárójelben a határozat kihirdetésének hónapja római számmal, és napja arab számmal,
e) „sz. határozat” kifejezés.
(2) A Képviselő-testület határozatainak két fajtája van:
a) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást igényelnek, de nem szükséges azok sorszámmal, felelős és határidővel való ellátása,
b) érdemi határozatok: intézkedést igényelnek, ezeket sorszámmal kell ellátni, megjelölve a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.
(3) Rendelet alkotására a következők tehetnek javaslatot:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) települési képviselők,
d) nemzetiségi önkormányzatok,
e) erre
irányuló népi kezdeményezés,
f) jegyző.
(4) A
rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani,
aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a
képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A rendeletalkotás szükségességében a
képviselő-testület állást foglal.
(6) A
rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság és a tárgykör
szerinti illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A
rendelet-tervezet előkészítésében a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint
érintett munkatársai vesznek részt.
(7) Az
önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet
kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Közzé
kell tenni továbbá az Önkormányzat internetes honlapján, valamint az elérhetőségre
való utalással a Mezőberényi Hírmondóban.
(8) Minden
önkormányzati rendelet egy példányát meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma
Kulturális Központ Könyvtárának.
(9) A
rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(10) A
rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett
szerveknek.
5. Jegyzőkönyv
23.§
(1) A
képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben – kérésre rögzíteni kell a
kisebbségben maradók véleményét is, a jegyzőkönyvben név szerinti szavazás
esetén nevesítve kell szerepeltetni a szavazások során a „nem”-mel szavazó
képviselőket. A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell a képviselők
jelenlétét és eltávozását.
(2) A
jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések
egy-egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell kötni és a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell megőrizni, egy példányt – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Kulturális központ Könyvtárnak. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a városi honlapon is meg kell jelentetni.
(4) A nyílt ülés jegyzőkönyvéből – térítés ellenében – másolat kérhető.
(5) A nyilvános képviselő-testületi ülést a helyi Kábel TV egyenes adásban közvetítheti.
(6) A Kábel TV által elektronikus formában rögzített képfelvételt a város jegyzője köteles őrizni, majd 5 évente az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtárában kialakított médiatárban elhelyezni.
6. Munkaterv
24.§
(1) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé – a testület megbízatásának időtartamára – amely a településfejlesztés; a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
(2) A képviselő-testület éves, vagy fél éves munkatervet készít.
(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:
a) képviselőktől,
b) bizottságok tagjaitól,
c) országgyűlési képviselőtől,
d) nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) intézményvezetőktől
f) pártoktól és társadalmi szervezetektől.
(4) A lakosság, a városban működő gazdálkodó szervezetek és intézmények részére, felhívás útján lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.
(5) A munkatervben szabályozni kell az ülések várható időpontját, a megtárgyalandó témákat, azok előadóit, előkészítésük módját és határidejét, a bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket.
(6) A munkatervet legkésőbb a tárgyévet (tárgy félévet) megelőző év utolsó ülésére kell beterjeszteni.
(7) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.
(8) A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a képviselőkkel ismertetni kell.
7.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
25.§
(1) Közmeghallgatást kell tartani:
a) a város általános rendezési tervéről,
b) a város környezetvédelmi programjáról.
(2) A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.
(4) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy telefonon is el lehet juttatni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testütet jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
26.§
(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat a város lakossága, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.
(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
27.§
(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság 3fő,
b) Pénzügyi, Gazdasági Bizottság 5 fő,
c) Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fő,
d) Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 fő.
(2) A képviselő-testület eseti bizottságként a Közbeszerzési Szabályzat alapján Közbeszerzési Bíráló Bizottságot bíz meg. A Közbeszerzési Bíráló Bizottság feladatait a közbeszerzésekről szóló jogszabály, valamint Mezőberény Város Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzata alapján látja el, megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A Bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület állandó bizottságai
ellátnak
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben;
ab) önkormányzati rendeletekben , a bizottság részére megállapított hatáskörökben
b) Előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket
c) Javaslatot tesznek:
ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok alapján)
cb) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszűntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,
cc) „Mezőberény város ”díszpolgára cím adományozására, illetve visszavonására,
d) Véleményezik:
da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét;
db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét,
dc)a szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját, azok vezetőinek bérezését, jutalmazását
e)Ellenőrzik:
ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,
f) Beszámolnak:
fa) a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.
(5) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
28.§
(1) A bizottság üléseit az elnök lehetőség szerint a képviselő-testületi ülést megelőző héten, az ülést megelőző négy nappal hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt elektronikusan – kérésre írásban is – kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket.
(2) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, vagy kijelölt tagját, ha a tárgyalt napirend érinti
e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,
f) a hivatal belső ellenőrét a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,
g) az önkormányzati intézmények vezetőjét, az intézményt érintő napirendekhez,
h) az érintett napirendek előadóit,
i) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(3) A bizottság
(4) A bizottság üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője kezeli.
29.§
(1) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) a személyes érintettség bejelentése.
g) vagyonnyilatkozat tétele.
(2) A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.
(3) A képviselő írásban; vagy szóban köteles előre a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(4) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolta.
(5) A bejelentés nélkül képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésről távol maradt képviselőnek, bizottsági tagnak számolnia kell a képviselői juttatásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt következményekkel, figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezéseire. A bejelentés nélkül távol maradt képviselő nevét a bizottsági, illetve testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
30.§
(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles, haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, a kezdeményezés beérkezését követő 5 napon belül az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
31.§
(1) A polgármester
(2) A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester tartós időre szóló szabadságát bejelenti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a bejelentést vita nélkül fogadja el. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván.
(4) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkarendjével egyezik.
(5) A polgármester tartós időre szóló szabadságának minősül a minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság.
32.§
(1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján, dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról és egyéb juttatásai mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
(4) Az
alpolgármester
33.§
(1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal jegyzővel azonos képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el.
11. Polgármesteri
Hivatal
34.§
(1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése: Mezőberényi Polgármesteri Hivatal
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5650, Mezőberény, Kossuth tér 1.
(3) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit.
(4) A Polgármesteri Hivatal tagozódása:
a) Hatósági és Titkársági Osztály
b) Pénzügyi Osztály
(5) A Hatósági és Titkársági Osztályt a mindenkori aljegyző, a Pénzügyi Osztályt az osztályvezető vezeti.
12. Képviselők, polgármester és az intézményvezetők vagyonnyilatkozata
35.§
(1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság feladatkörébe utalja.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert – a saját, valamint – hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.
(3) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.
36.§
(1) A képviselő-testület által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az intézményvezetőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi eljárási rendet a Mezőberény Város Önkormányzati intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzata tartalmazza.
13. Az Önkormányzat költségvetése
37.§
(1) A képviselő-testület két testületi ülésen tárgyalja a soron következő évi költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.
(2) A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét a következők szerint határozza meg:
a) Az első tárgyaláshoz a kormány költségvetési irányelveit, az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, a jegyző érdek-egyeztetése után a polgármester, bizottságok állás-foglalásával együtt gazdasági koncepciót állít össze, melynek keretében:
aa) számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
meghatározza – a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat, a kiadások mérséklésének alternatíváit.
ab) Egyezteti az igényeket a lehetőségekkel, és ennek alapján javaslatot tesz a szükségletek kielégítési sorrendjére, módjára.
ac) A bizottsági véleményezés során be kell mutatni a testületnek a felmerült igényeket, ezek megvalósíthatóságának alternatíváit.
ad) Az egyes döntési javaslatoknál jelezni kell a döntések több évre szóló hatásait.
b) A második fordulóban a képviselőtestület a költségvetési törvény ismeretében, annak előírásai szerint tárgyalja meg az éves költségvetési rendelet-tervezetet.
ba) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, majd a további vállalható (önkéntes) feladatokat tartalmazza .A költségvetés a bevételeit források, a kiadások és célok szerint tartalmazza.
bb) A gazdálkodás biztonsága érdekében tartalékot kell képezni..
14. Nemzetiségi Önkormányzatokkal való együttműködés
38.§
(1) Mezőberényben a lakosság közvetlen választás útján három nemzetiségi önkormányzatot választ.
Önkormányzata van a:
a) cigányságnak
b) németeknek
c) szlovákoknak.
(2) A település Önkormányzata együttműködik a megválasztott nemzetiségi önkormányzatokkal a következők szerint:
a) a nemzetiségeket érintő kérdések megtárgyalására együttes ülés tartását kezdeményezheti a képviselő-testület, bármelyik nemzetiségi önkormányzat elnöke,
b) a nemzetiségeket érintő döntések meghozatala előtt ki kell kérni a nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
(3) A helyi önkormányzat támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok feladatának ellátásához, és működéséhez további támogatást nyújthat.
(5) A nemzetiségi önkormányzatok képviselői az SZMSZ-ben foglaltak szerint tanácskozási joggal vesznek részt a képviselőtestület és bizottságok ülésein.
(6) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei és a képviselő-testület tisztségviselői szükség szerint értékelik a közös gondokat, kölcsönösen segítik egymás munkáját.
(7) A Képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzatok az együttműködésük konkrét tartalmát, és módját külön megállapodásban rögzítik. E megállapodásokat a képviselő- testület és az adott nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá.
39.§
(1) Mezőberény Város külföldi kapcsolatai:
- Németországi településekkel kötött testvérvárosi szerződés alapján: Münsingen és Gronau városokkal tart fenn kapcsolatot
- Szlovák Köztársaságban : Gúta (Kolarovó) városával – a lakosságot összekötő rokoni és baráti kapcsolatok alapján alakult ki a testvérvárosi együttműködés
- Román Köztársaság területén Szováta városával kötött a képviselő-testület testvérvárosi szerződést
- a Szerb Köztársaság területén lévő Csantavér községgel testvér-települési kapcsolat.
(2) Az önkormányzat külkapcsolatainak rendjét és szabályait a külkapcsolati koncepció tartalmazza.
III. FEJEZET
ZÁRÓ rendelkezések
16. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
40.§
Ez a rendelet 2013. január 1. nappal lép hatályba.
41.§
Hatályát veszti Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007.(V.23.)MÖK számú rendelet, a Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007.(V.23.)MÖK számú rendelet módosításáról szóló 22/2007.(VIII.28.), 7/2008.(IV.29.), 29/2008.(X.28.), 4/2009.(III.31.), 6/2009.(IV.28.), 8/2009.(V.27.), 19/2009.(IX.1.), 25/2009.(X.27.), 17/2010.(XI.30.), 25/2011.(IX.27.), 32/2011.(XI.29.), 42/2011.(XII.27.), 13/2012.(III.9.) önkormányzati rendelet.
Mezőberény, 2012.december 21
|
Siklósi
István s.k. |
Dr.
Földesi Szabolcs s.k. |
|
polgármester |
jegyző |
Jelen rendeletet a mai napon kihirdettem:
Mezőberény, 2012. december 21.
Dr. Földesi Szabolcs
jegyző
1. melléklet a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelethez
Mezőberény Város
Önkormányzata önként vállalt feladatai
1.) Polgármesteri Hivatal:
- Közterület rendjének fenntartása: mezőőri őrszolgálat, és közterület felügyelet
- Mezőőri őrszolgálat, lakossági telefon kiadások tovább számlázása
- Rendszeres szociális segély, helyi rendelet alapján
- Gyermekétkeztetés (Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)
- Autóbusz közlekedés (Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)
- Ápolási díj: méltányossági
- Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás
- Adósságkezelési támogatás
- Szociális kölcsön
- Temetési kölcsön.
- Városi rendezvények támogatása
- Egyéb külkapcsolatok finanszírozása támogatás
- Önkormányzati támogatás biztosítása egyéb szervezeteknek
- Helyi védelem alatt álló épületek megóvásának elősegítésére támogatás
2.) Orlai Petrics Soma Kulturális Központ:
- Könyvkiadás
- Folyóirat, időszaki
kiadvány kiadása
- Egyéb kiadói
tevékenység
- Hangfelvétel
készítése, kiadása
- Saját
tulajdonú, bérelt ingatlan bérbe adása, üzemeltetése
- M..n.s. egyéb
oktatás
- Előadóművészeti
tevékenység
- Múzeumi
tevékenység
3.) Városi Közszolgáltató Intézmény:
- Egyéb szárazföldi
szállítást kiegészítő szolgáltatás (Kistérségi busz üzemeltetése)
- Üdülői szálláshely
szolgáltatás
- Szabadidős park,
fürdő és strandszolgáltatás (Kálmán Fürdő, Piknik-park)
- Nem lakóingatlan bérbeadása
- Piac és vásárcsarnok
üzemeltetés
4.) Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat:
- Otthoni (egészségügyi) szakápolás
- Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások
- Fiziotherápiás szolgáltatás
- Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
- Demens betegek bentlakásos ellátása
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- Támogató szolgálat
- Adósságkezelési szolgáltatás
3. melléklet a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati
rendelethez
ÁTRUHÁZOTT KÉPVISELŐ-TESTÜLETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
A) A
POLGÁRMESTER FELADAT ÉS HATÁSKÖREI
1. Megköti az önkormányzat nevében
a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozó haszonbérleti-,
értékesítés esetén az adásvételi szerződést.
2. Dönt az éves költségvetési rendeletben
meghatározott céltartaléknak - célnak - megfelelő felhasználásáról.
5. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás
fizetésére kötelezheti - a részt vevő által vállalt anyagi hozzájárulás
mértékéig - az útépítési együttműködésben részt nem vevő, de a közút
használatában érdekelt magánszemélyt, vagy jogi személyt, ha az útépítési
együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz.
6. Hozzájárul a közút területének nem
közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött
építmény elhelyezése céljára szükséges.
7. Képviselő-testület rendelete alapján dönt a
közterület-használat engedélyezéséről.
8. Dönt a nyomvonal jellegű építmények
elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
9.
Engedélyezi a város címerének és zászlójának a fenti rendelkezések szerinti
felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.
13. Amennyiben a szerződési ajánlat a
beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a
képviselőtestületnél a beruházási alapokmány módosítását.
16. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha
az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési
munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy
veszélyezteti a beruházás megvalósítását.
18. Sürgős,
életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior
következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az
intézményvezetővel, ha az intézményvezető rendelkezik az elhárításról.
19. Az
útépítési együttműködésről és az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló
helyi rendeletben foglaltak alapján kérelemre és rászorultság esetén 12 havi
részletfizetést, ill. fizetési halasztást engedélyezhet.
20. Ellátja - az önkormányzati lakások és helyiségek bérletétől és
elidegenítéséről szóló helyi rendelete alapján - bérbeadói jogkör gyakorlását.
23.
Közérdekből, vagy más fontos, és méltányolható okból a közterület- használati
díj megfizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, illetőleg a
megfizetés határidejére kamatmentes halasztást adhat.
25.
Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló,
így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságai, Mezőberény országgyűlési
képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség
esetén elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek
gyászlobogóval való fellobogózását, és/vagy a Kossuth tér zászlórúdjaira a
magyar nemzeti lobogó és Mezőberény zászlajának felvonását, majd félárbocra
eresztését.
a) A Polgármesteri Hivatal költségvetésében biztosított 5 millió Ft erejéig rendkívüli esetben, illetve azonnali döntést igénylő feladat megvalósítására kötelezettséget vállaljon.
b) A gazdaságossági szempontok figyelembevétele
mellett, - a képviselő-testület által meghatározott folyószámlahitel kereten
belül – ha szükséges, a hitel felvételéről gondoskodjon.
c) Az általános tartalék terhére, nem
halasztható feladatok végrehajtására esetenként, 3 millió Ft erejéig
kötelezettséget vállaljon, illetve átcsoportosítást hajtson végre, a szükséges
előirányzatot felhasználja.
d) Az ideiglenes szabad forrásokat hozam
elérése érdekében államilag garantált értékpapírba fektesse be.
e) Nettó 5 millió Ft
feletti összegű kifizetésekről, adás-vételről, beszerzésekről szóló szerződéseket
(az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011.évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 4. pontja
szerint) a helyben szokásos módon tegye közzé.
f) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány,
illetve költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat
számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább negyedévente köteles a
képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában.
Az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év február 28-ig
kell teljesítenie.
g) Ha év
közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből,
annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé köteles
terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
27. Szociális ellátási ügyekben átruházott
hatáskörben dönt:
a)
átmeneti segélyről (kivéve a gyógyszer-támogatási ügyeket),
b)
temetési kölcsönről,
c)
kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyről.
B) A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG
FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
1.) Dönt a szociális törvény (1993. évi III.
törvény) szerinti alábbi szociális ellátások megállapításáról:
a) méltányossági
ápolási díj,
b) rendkívüli
gyógyszertámogatás megállapítása
c) Kivételes
méltánylást érdemlő esetben – amennyiben azt jogszabály nem tiltja – az e
rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy attól eltérő mértékben az
átruházott hatáskört gyakorló Szociális Bizottság megállapíthat szociális
ellátást.
2.) Dönt az alábbi gyermekvédelmi ellátások (1997. évi XXXI.
törvény) megállapításáró:
A) Pénzbeli támogatás:
a)
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
B) Természetbeni juttatás:
a)
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) az önkormányzat éves költségvetésében
meghatározott keretek között a gyermekintézmények étkezési térítésének
közvetlenül az intézmények által kezdeményezett és javasolt díjkedvezményének
megállapítása
c)
helyi járatú autóbusz diákbérlet támogatása
3.) A
gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló helyi rendelet 4.§-ban foglalt
visszafizetés elrendelése, vagy annak méltányosságból való elengedése.
C) AZ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG FELADAT
ÉS HATÁSKÖRE
1) A jogszabályok és az önkormányzat
testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sport tevékenység
támogatásáról szóló helyi rendelet által meghatározott sport feladatokkal
kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a képviselő-testület,
illetve átruházott hatáskörben a képviselő-testület által létrehozott – illetékes
– Oktatási és Kulturális Bizottság gyakorolja.
2) A képviselőtestület évente a költségvetésről
szóló helyi rendeletében az Oktatási és Kulturális Bizottságra ruházza át a
költségvetésében a városi rendezvények és civil szervezetek támogatására, valamint
a nem hivatalos külkapcsolatok, és a sporttámogatásra betervezett előirányzatok
felosztását – az elfogadott pályázati feltételek alapján.
3) Az Oktatási és
Kulturális Bizottság döntése alapján, amennyiben a finanszírozott vagy
támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási
kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig
a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. Amennyiben az
önkormányzati támogatás kedvezményezettje a kapott támogatást a megjelölt
célra, a megjelölt határidőre nem használja fel, illetve nem a megjelölt célra
használja fel, a támogatás összegét köteles a folyósító számlájára
haladéktalanul visszautalni, illetve a továbbiakban támogatásban nem
részesülhet. A pályázati támogatással való elszámolás részletes szabályait a
pályázati kiírásban ismertetni kell.
4. melléklet a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati
rendelethez
A
képviselő-testület bizottságai feladat és hatásköre
1.) Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság
Feladatai:
a) a
képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata;
b) a
szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítése, testületi ülés elé
terjesztése, az SZMSZ hatályosulásának vizsgálata, módosítására javaslattétel;
c) képviselő-testületi
ülésen a titkos szavazással kapcsolatos teendők ellátása;
d) az önkormányzati
rendelet-tervezetek jogi véleményezése, az elfogadott rendeletek
hatályosulásának vizsgálata, szükség esetén módosító- kiegészítő javaslatok
elkészítése;
e) az önkormányzati
intézmények alapító okirat szerinti működésének vizsgálata, a szervezeti és működési
szabályzatuk jóváhagyás előtti véleményezése;
f) a polgármester
jutalmára javaslattétel
g) ellátja mindazon
feladatokat, amivel a Képviselő-testület esetenként megbízza.
h) A bizottság
gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.
i) Véleményezi
felkérés esetén, az önkormányzat által kötendő szerződéseket.
j) A bizottság
ellátja:
- A polgármester és önkormányzati képviselők
vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,
- Az összeférhetetlenség megállapítására
irányuló kezdeményezés kivizsgálását
k) A bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati
feladatokat a rendőrséggel és e területen működő civil szervezetekkel együttműködve
látja el.
l) ellátja továbbá a tevékenységi körét érintő
önkormányzati feladatok előkészítését.
2.) Szociális és Egészségügyi
Bizottság
Feladatai:
1.) Eljár a
szakmai feladatkörét érintő jogszabályok végrehajtására alkotott helyi
önkormányzati rendeletben biztosított hatáskörben, illetőleg a képviselőtestület
által átruházott hatáskörben
2.) Közreműködik
a szociális és egészségügyi gondoskodás fejlesztési elképzelései
kidolgozásában, véleményezi az ilyen irányú javaslatokat, pályázatokat.
3.) Együttműködik
a szociális gondoskodás fejlesztése érdekében a városban azokkal a civil
szervezetekkel, amelyek rokonterületen működnek.
4.) Ellátja
mindazon feladatokat, amivel a képviselőtestület esetenként megbízza.
5.) Előkészíti
a város szociális szolgáltatás-fejlesztési koncepcióját.
3.)
Pénzügyi-, Gazdasági Bizottság
Feladatai:
2.) Közreműködik
a képviselőtestület által elrendelt pénzügyi ellenőrzésekben, megállapításait a
testület elé tárja.
3.)
Véleményezi a képviselő-testület gazdaság tárgyú előterjesztéseit, az önkormányzati
vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket.
4.) Közreműködik
a beruházásokra előírt versenytárgyalások lebonyolításában, a vagyonnal
kapcsolatos pályázati feltételek meghatározásában.
5.) Figyelemmel
kíséri a városfejlesztés, városgazdálkodás és önkormányzati épület felújítások
helyzetét, javaslatot tesz a képviselőtestületnek munkák elvégzésére.
6.) Figyelemmel
kíséri a kommunális ellátás, önkormányzati lakásépítések, környezetvédelmi
feladatok ellátását, az önkormányzati földek hasznosítását, javaslatot tesz
természeti - és környezeti érték helyi védelemben részesítésére.
7.) Véleményezi az önkormányzat gazdasági jellegű pályázatait
8.) Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a képviselőtestület
megbízza.
4.) Oktatási és Kulturális
Bizottság
Feladatai:
1)
Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a település oktatási és közművelődési
helyzetét.
2) Szakmai
vonatkozásban ellenőrzi és véleményezi az érintett önkormányzati szerv,
valamint az oktatási, közművelődési, sport feladatokat ellátó intézmények
tevékenységét, éves munkatervét
3) Közreműködik
a város belföldi és külföldi kapcsolatainak szervezésében, ellenőrzi a
külkapcsolatokból adódó városi feladatok végrehajtását.
4)
Figyelemmel kíséri és észrevételezi az ágazat területén működő nem önkormányzati
szervek munkáját.
5)
Koordinálja az önkormányzat kulturális rendezvényeinek szervezését.
6)
Kidolgozza és a képviselőtestület elé terjeszti a lakosságot érintő fejlesztési
programokat, koncepciókat az oktatás, művelődés, sport és a városi külkapcsolatok
vonatkozásában.
7) Végzi
mindazokat a feladatokat, amellyel a testület esetenként megbízza.
5)
Közbeszerzési Bíráló Bizottság
Feladatai:
1.) A közbeszerzési értékhatárt meghaladó
beszerzések előkészítése, a közbeszerzési
felhívások véleményezése, előterjesztése döntésre a képviselő-testület
elé;
2.) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó
közbeszerzési eljárásokban a beérkezett
ajánlatok értékelése (bírálata), véleményezése, javaslattétel a legjobb
ajánlattevőre - és ha van további érvényes ajánlat -, akkor a 2. helyezettre
is;
3.) Az egyszerű és közösségi közbeszerzések
tekintetében az ajánlati felhívások kibocsátása – ha az Irányító Hatóság vagy a
Támogató másképp nem rendelkezik -, a beérkezett ajánlatok értékelése, egyszerű
tárgyalásos eljárásokban a tárgyalás lefolytatása;
4.) két
szakaszos közbeszerzési eljárásban a részvételi felhívás elfogadása és
közzététele;
5.) mindazon feladatok ellátása, amit magasabb
szintű jogszabály vagy az önkormányzat közbeszerzési szabályzata a
közbeszerzési bíráló bizottság feladatkörébe utal.
5. melléklet a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati
rendelethez
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete
által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek
jegyzéke
1. Mezőberényi Kistérségi Óvoda vezetője
2. Orlai Petrics Soma Kulturális Központ
igazgatója
3. Városi Közszolgáltató Intézmény igazgatója
4. Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat
igazgatója
1. függelék a 57/2012.(XI.27.) önkormányzati
rendelethez
A polgármester, és a képviselők neve és címe:
Siklósi István, polgármester Mezőberény,
Liget utca 6.
Barna Márton, Mezőberény,
Szent János utca 29.
Dr. Burján Katalin, Mezőberény, Petőfi út 22/a.
Debreczeni Gábor, Mezőberény, Győri János
utca 5/b.
Halász Ferenc, Mezőberény,
Mátyás király utca 61/a.
Harmati László, Mezőberény,
Vésztői út 15.
Kovács Edina, Mezőberény, Fő út 2/b.
Kovács Lászlóné, Mezőberény,
Puskin utca 43.
Körösi Mihály, Mezőberény, Jeszenszky út 25.
Mezeiné Szegedi Erzsébet, Mezőberény, Belencéresi út 14.
Nagy Sándor, Mezőberény, Kereki út 7.
Szekeres Józsefné, alpolgármester Mezőberény, Bajcsy Zs. utca 56.
2. függelék a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati állandó bizottságok tagjainak nevei:
1.) Ügyrendi, Jogi Közbiztonsági Bizottság:
Elnök: Debreczeni Gábor képviselő
Tagjai: Halász Ferenc képviselő, valamint Dr. Hantos Katalin nem képviselő bizottsági tag
2.) Pénzügyi, Gazdasági Bizottság:
Elnök: Harmati László képviselő
Tagjai: Kovács Edina, Nagy Sándor képviselők, Kohut Pálné és
Szilágyi Tibor nem képviselő
bizottsági tagok
3.) Szociális és Egészségügyi
Bizottság:
Elnök: Kovács Lászlóné képviselő
Tagjai: Dr. Burján Katalin képviselő, Kozma Mária nem
képviselő
bizottsági tag
4.) Oktatási és Kulturális
Bizottság:
Elnök: Körösi Mihály képviselő
Tagjai: Barna Márton, Mezeiné Szegedi Erzsébet képviselők, valamint Lázárné Skorka Katalin és Papp Zoltán nem képviselő bizottsági tagok
3. függelék a 57/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelethez
Mezőberény Város Önkormányzata
Szakfeladat-rendje
Alaptevékenységek szakfeladat szerinti bontásban:
3700001 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
3811031 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
3812011 Egészségügyi és más fertőzésveszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása
3822001 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (ATEV)
4211001 Út, autópálya építése
4300001 Speciális szaképítés
4931021 Városi és elővárosi közúti személyszállítás
5629121 Óvodai intézményi étkeztetés
5629131 Iskolai intézményi étkeztetés
5629141 Tanulók kollégiumi étkeztetése
5629171 Munkahelyi étkeztetés
6800021 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
8411261 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége
8411271 Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
8411541 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
8411921 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
8414021 Közvilágítás
8414031 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
8419019 Önkormányzatok és társulások elszámolásai
8419069 Finanszírozási műveletek
8419079 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
8421555 Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai
8424211 Közterület rendjének fenntartása
8425411 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
8510111 Óvodai nevelés, ellátás
8622405 Egyéb, máshova nem sorolt járóbeteg-ellátás
8730111 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
8821145 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
8821165 Ápolási díj méltányossági alapon
8821225 Átmeneti segély
8821235 Temetési segély
8821245 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
8821295 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
8822015 Adósságkezelési szolgáltatás
8822035 Köztemetés
8891015 Bölcsődei ellátás
8899225 Házi segítségnyújtás
8899235 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
8899255 Támogató szolgáltatás
8899355 Otthonteremtési támogatás
8903021 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása
8904421 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
8904431 Egyéb közfoglalkoztatás
9312015 Versenysport-tevékenység és támogatása
9312045 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
9313015 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása