A szöveg időállapota: 2011.IV.1. - 2011.VIII.31.
Időállapot váltás: 2011.IV.1. - 2011.VIII.31.
2011.IX.1. - 2011.IX.30.
2011.X.1. - 2012.I.31.
2012.II.1. -


10/2011. (III.29.) sz. önkormányzati rendelet

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Mezőberény Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben (továbbiakban: Szt.) 132.§ (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1991. évi XX. tv-ben, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) kormányrendeletben foglaltakra az alábbiakat rendeli:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében az 1993. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelően maghatározza Mezőberény város egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formáit, a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait, továbbá a hátrányos helyzetű, munkaképes aktív korú ellátott és ellátásban nem részesülő személyek és családjuk önfenntartó képességének megteremtése.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kiterjed Mezőberény Város közigazgatási területén

a) mezőberényi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,

e) a hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya a 14. §-ban meghatározott ellátás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed:

a) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó és Mezőberény Városban ellátást kérő állampolgáraira,

b) Mezőberény Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező, de ellátást kérő magyar állampolgárokra, ha az intézkedés elmulasztása életüket, testi épségüket veszélyezteti.

Értelmező rendelkezések

3.§

(1) E rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, házastárs, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló meghatározására az Szt. 4.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A krízishelyzet olyan rendkívüli élethelyzet, amikor a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazoltan legalább 50 %-ot meghaladó mértékben csökken és ezért megélhetése nem biztosított.

(3) Elemi kár körébe tartozik az ár- vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar vagy tűz miatt bekövetkezett káresemény.

(4) E rendelet alkalmazásában mentális állapot: enyhe-, középsúlyos-, súlyos értelmi akadályozottság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

4.§

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat igénylőnek a kérelmét a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájához (továbbiakban: iroda) kell benyújtani.

(2) Amennyiben az iroda a kérelmet kizárólag formanyomtatványon fogadja el, az iroda köteles a kérelmező igényei szerint a formanyomtatvány kitöltésében segítséget nyújtani.

5.§

(1) A kérelmező köteles családja vagyoni és jövedelmi viszonyáról részletesen nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -, az utolsó hónap jövedelméről szóló igazolást (keresetigazolás, nyugdíjszelvény, stb.), az egyéb jövedelmeknél (földhaszonbér, mezőgazdasági termelésből származó jövedelem, alkalmi munka, stb.) az utolsó 12 hónap jövedelméről szóló igazolást.

(2) A kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások tartalmára a Szt. 10.§ (2) - (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

6.§

(1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítása előtt az iroda környezettanulmányt készíthet. A környezettanulmány az Irodában is lefolytatható, amennyiben a kérelmezőnél az ellátás iránti igény benyújtását megelőző 2 éven belül már készült környezettanulmány, és nyilatkozza, hogy a helyszínen ellenőrizhető körülményeiben változás nem történt. A nyilatkozat valódisága a helyszínen ellenőrizhető. A családsegítő szolgálat a környezettanulmányok helyszíni felvételében közreműködik, együttműködve a polgármesteri hivatal szociális irodájával.

(2) Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

III. Fejezet

Részletes rendelkezések

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

7.§

Az önkormányzati hatásköre gyakorlását a képviselő-testület az alábbiak szerint szerveire átruházza:

(1) Polgármester hatáskörgyakorlásába tartozó ügytípusok:

a, Pénzbeli ellátások:

aa.) átmeneti segély (Szt. 45 § (1) bekezdés),

ab.) temetési kölcsön (Szt. 45. § (1) bekezdés),

ac.) kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély (Szt. 45 § (1) bekezdés),

b, Természetbeni ellátások:

ba) köztemetés.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörgyakorlásába tartozó ügytípusok:

a, Pénzbeli ellátások:

aa.) ápolási díj (Szt. 43/B § (1) bekezdés),

ab.) gyógyszertámogatás megállapítása (Szt. 45 § (3) bekezdés),

b, Természetbeni ellátás:

ba.) méltányossági lakásfenntartási támogatás (Szt. 38. § (9) bekezdés),

bb.) normatív lakásfenntartási támogatás (Szt. 38. § (1) bekezdés).

Közös rendelkezések

8.§

Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott - jogosulatlanul igénybevett - szociális ellátást az Szt. 17.§-ának megfelelően az iroda visszakövetelheti.

9.§

Amennyiben jogszabály vagy a jogosult hozzájárulása azt lehetővé teszi, a megítélt támogatásokat elsősorban utalvány formájában vagy más módon, természetben kell biztosítani. A lakásfenntartási támogatást elsősorban közművekhez (áramszolgáltató, gázszolgáltató, víz-és csatornamű szolgáltató) történő átutalás formájában kell nyújtani.

10.§

Kivételes méltánylást érdemlő esetben - amennyiben azt jogszabály nem tiltja - az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy attól eltérő mértékben az átruházott hatáskört gyakorló Szociális és Egészségügyi Bizottság, illetve a Polgármester megállapíthat szociális ellátást. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról - ezen belül e rendelkezés alapján nyújtott ellátásokról - havonta beszámolót kell készíteni.

11.§

A rendszeres szociális ellátás(ok)ra való jogosultság felülvizsgálható, mely felülvizsgálatot az iroda folytatja le, majd a felülvizsgálati eredményt döntésre továbbítja az átruházott hatáskör gyakorlójának.

12.§

(1) Az önkormányzat által folyósított szociális támogatások együttes összege (ide számítva a természetben nyújtott szolgáltatások értékét is) 1 éves időszakban havi átlagban egy jogosult tekintetében az 5.000 Ft-ot, együtt élő családtagok esetében a család tagjainak folyósított együttes összeg 8.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) Amennyiben a támogatások összege az (1) bekezdésben foglalt átlagot várhatóan meghaladná, új ellátás már nem, vagy csak a már megállapított - szociális ellátások azonos összegű csökkentése mellett állapítható meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttes összeg számításánál nem kell figyelembe venni jogszabály alapján normatív módon nyújtott támogatásokat (pl.: ápolási díj, bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, normatív lakásfenntartási támogatás), valamint a méltányossági ápolási díjat, figyelembe kell venni viszont a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást.

13.§

(1) Méltányossági (adható) támogatás

a) az önkormányzat felé hátralékos tartozással terhelt kérelmező számára csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező bizonyítja együttműködési készségét (tartozását kiegyenlíti, ill. kiegyenlítéséről a polgármesterrel vagy jegyzővel megállapodást köt, stb.),

b) nem állapítható meg, ha kérelmező a neki felajánlott munkát megtagadja, vagy saját hibájából nem teljesíti.

(2) Az (1) bekezdést figyelmen kívül kell hagyni, ha a kérelmező önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe.

IV. Fejezet

Egyes szociális ellátások

Átmeneti segély

14.§

(1) A vissza nem térítendő átmeneti segély esetenkénti legkisebb összege 1.000 Ft, éves összege pedig nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

(2) Átmeneti segély a mindenkori nyugdíjminimumot (egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 1,5 szeresét) meghaladó egy főre jutó jövedelemmel rendelkező kérelmező számára csak kivételes méltánylást érdemlő esetben adható.

(3) Átmeneti segély - kivételes méltánylást érdemlő körülmény kivételével- kérelmező illetve vele közös háztartásban élő családtagja számára négyhavonta egy alkalommal, egy évben háromszor adható.

Kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély

15.§

(1) Átmeneti segély szociális kölcsön formájában is nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 1,5 szeresét és

- bizonyítottan olyan átmeneti pénzzavarba került vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl.: temetés, elemi kár, stb.) amely veszélyeztetheti családja létfenntartását,

- rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot, temetési célú szociális kölcsön esetében 60.000 Ft-ot. A kölcsön visszafizetésére a Polgármester és a kölcsönben részesített megállapodást köt, melyben rögzíteni kell a visszafizetés feltételeit, a visszafizetés elmulasztása esetén követendő eljárást, a garanciákat valamint a kölcsön lejáratának határidejét.

(3) A kölcsönnek az abban részesített terhére követelésként történő előírásával, folyamatos biztosításával, s behajtásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat polgármesteri hivatal pénzügyi osztálya látja el.

Köztemetés

16.§

(1) Mezőberény város Önkormányzat Polgármestere a köztemetésről az Szt. 48.§-a szerint gondoskodik.

(2) Mezőberény város Önkormányzat Polgármestere az Szt. 48.§ (3) bekezdés b, pontjában meghatározottak alapján a temetésre kötelezettet a köztemetés költségeinek 50 %-ig mentesítheti, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és nem rendelkezik az Szt.4.§ (1) bekezdése szerinti vagyonnal.

Ápolási díj

17. §

(1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg - a jegyes kivételével -, annak a Ptk. 685.§ b.) pont szerinti hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha

a) az ápolási díj iránti kérelmet benyújtó családjában az egy főre eső havi jövedelem a nyugdíjminimum 100 %-át , egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg, és

b) nem áll fenn az Szt. 42. §-ban meghatározott kizárási okok egyike sem.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

- a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, és

- szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátásra képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.

(3) A méltányosságból megállapított ápolási díj legfeljebb egy évre, illetve legfeljebb az ápolt halálát követő hónap utolsó napjáig állapítható meg, ismételt megállapítása új eljárás keretében történik.

(4) Méltányosságból elsősorban olyan hozzátartozónak állapítható meg ápolási díj, aki munkaviszonyát (közalkalmazotti, köztisztviselői, stb.) szünetelteti tartósan beteg hozzátartozója ápolása miatt.

(5) Az e § szerint megállapított ápolási díj havonta az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 % -ának megfelelő összeg.

18. §

(1) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti ha

a) az ápolást nem napi rendszerességgel végzi,

b) az ápolt környezetét jelentősen elhanyagolja, és a higiéniás körülmények egészséget veszélyeztető mértékűek.

(2) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálatának házi segítségnyújtást végző szolgálata a Szakbizottság megkeresése alapján látja el.

(3) Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét az (1) bekezdés szerint nem teljesíti.

Gyógyszertámogatás

19.§

(1) Gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, aki

a) közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, és havi gyógyszerköltsége, vagy gyógyászati segédeszköz költsége olyan magas, mely a kérelmező összes körülményét figyelembe véve megélhetését veszélyezteti,

b) közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik ugyan, de a részére megállapított havi gyógyszerkereten felül még jelentős gyógyszerköltsége, vagy gyógyászati segédeszköz költsége van,

c) gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásban az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül álló esetén 300 %-át nem haladja meg.

(2) A vissza nem térítendő gyógyszertámogatás esetenkénti legkisebb összege 1.000 Ft, éves összege pedig nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.

Lakásfenntartási támogatás

20. §

(1) Az önkormányzat a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak alapján helyi lakásfenntartási támogatást azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak nyújt az általuk lakott lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, akik megfelelnek a (4) bekezdésben foglaltaknak, feltéve, hogy nem rendelkeznek lakáshasznosításból származó jövedelemmel, és nem részesülnek normatív lakásfenntartási támogatásban.

(2) Mezőberény településen az elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

f) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság e) és minden további személy után 5-5 m2,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) Lakásfenntartási támogatás szempontjából elismert lakásminőség: komfort fokozatra tekintet nélkül.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásban az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül álló esetén 250 %-át nem haladja meg, és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének eléri vagy meghaladja a 20%-át.

(5) Az elismerhető havi költségek mértéke legfeljebb 550,- Ft/m2 lehet.

(6) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege havi 3.000.- Ft.

(7) A lakásfenntartási támogatást legfeljebb egy évre lehet megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

(8) A benyújtott kérelmek elbírálása folyamatosan történik, de csak akkor teljesíthetők, ha az önkormányzat költségvetésében rendelkezésre álló összeg ezt lehetővé teszi.

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködésének szabályai

21. §

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki részére rendszeres szociális segélyt folyósítanak, a folyósítás időtartama alatt köteles a Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint együttműködni a települési önkormányzat által kijelölt szervvel. Az együttműködés vállalásáról a kérelmezőnek a segély megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor írásban kell nyilatkoznia.

(2) Mezőberény Város Képviselő-testülete az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre a Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat Családsegítő Csoportját (a továbbiakban: Családsegítő) jelöli ki.

(3) A Családsegítő együttműködés keretében biztosítja a Szt. 37/A. § (2) bekezdésében valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 17. § (12) bekezdésében meghatározottakat.

(4) A Családsegítő által szervezett, beilleszkedést segítő programok típusai:

- családfenntartó szerep erősítése,

- önfenntartó képesség szinten tartása,

- mentális tanácsadás,

- képességfejlesztő,

- életmód formáló,

- munkavégzésre felkészítő.

(5) Együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

- a kijelölt szervnél nem jelenik meg a megadott határidőn belül, illetve nem vetette nyilvántartásba magát,

- a családsegítő által előírt kapcsolattartási kötelezettségének az előírt időpontban nem tesz eleget,

- a számára írásba foglalt programot nem teljesíti,

- a szervezett tanácsadásról, foglalkozásokról igazolatlanul távol marad, az ellátást befolyásoló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A Családsegítő

- 5 napon belül jelzéssel él, ha az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

- a beilleszkedési program elkészítését követő egy év után, majd minden naptári évforduló alkalmával éves értékelést küld a rendszeres szociális segélyre jogosult személy beilleszkedést segítő programjának végrehajtásáról,

- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával szükség szerint módosítja a beilleszkedési programot, melyről 5 napon belül értesíti a jegyzőt.

Mentesítési feltételek a bérpótló juttatásra jogosultak számára

22.§

(1) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy részére bérpótló juttatásra való jogosultság került megállapításra, de a jogosult személy

- az alkalmassági vizsgálatok során egymást követő három alkalommal alkalmatlan minősítést kapott, vagy

- mentális állapota miatt a szakorvosi vélemény alapján nem alkalmas munkavégzésre, vagy

- a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján a munkaképességét legalább 30 %-ban elvesztette

nem köteles a Szt. 35.§ (1) bekezdésében foglaltak teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetében az aktív korúak ellátására jogosult személy rendszeres szociális segélyre lesz jogosult és a jogosultra az Szt. 37/A.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Bérpótló juttatásra jogosultság egyéb feltételei

23.§

(1) A bérpótló juttatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a bérpótló juttatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: bérpótló juttatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) A bérpótló juttatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie.

(3) A bérpótló támogatásra jogosult személy által életvitelszerűen lakott lakást vagy házat abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha a lakás, vagy lakóház állagának megóvása érdekében az adott helyzetben elvárható karbantartási munkák elvégzésre kerülnek (pl. omló vakolat kijavítása, tetőcserepek lehullásának megakadályozása, festés, mázolás, tisztasági meszelés megfelelő időben való elvégzése).

(4) A bérpótló támogatásra jogosult személy által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarát, kertjét, az ingatlannal határos közterületet abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 20 cm-t,

b) a művelésre alkalmas - nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek,

c) a háziállatok tartására olyan kialakított hely áll rendelkezésre, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a tisztasága is megfelelő, továbbá az állatok takarmánya a takarmány jellegének megfelelő formában van tárolva és a keletkezett trágya és trágyalé kezelése a higiéniai szempontoknak megfelel,

d) a rágcsálók elszaporodásának megakadályozása érdekében szükség szerint a rágcsálóirtást elvégzik,

e) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet /110 literes kuka/ kétszeres űrtartalmánál több - felhalmozott - háztartási, vagy egyéb hulladék,

f) a tüzelőnek való rendezett formában van felhalmozva,

g) amennyiben a lakóház komfortnélküli (nincs WC), akkor a higiéniai szempontoknak is megfelelő árnyékszék van,

h) téli időszakban a járda ingatlan előtti szakasza állandóan jég és hómentesen van tartva,

i) a ház előtti csapadékvíz elvezető rendszer tiszta, szemétmentes, a csapadékvíz lefolyását semmi nem akadályozza,

j) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre.

(5) A (3) és (4) bekezdésben felsoroltak ellenőrzésére szúrópróbaszerűen, bejelentés, vagy hivatalos tudomásszerzés útján szerzett információ alapján helyszíni ellenőrzés formájában kerül sor. Az ellenőrzést - a jegyző megbízása alapján - a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának az osztályvezető által kijelölt köztisztviselő vagy köztisztviselők végzi(k). Az ellenőrzés tapasztalatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a kifogásolt állapotról - amennyiben lehetséges - fényképfelvételt kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz mellékelni, a jegyzőkönyvet pedig az ellenőrzött személy aktív korú ellátásra való jogosultságát megállapító ügyében keletkezett ügyiratához kell csatolni.

(6) Ha a helyszíni ellenőrzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a jegyző - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben foglalt felszólítás sem vezet eredményre, a kötelezettséget nem teljesíti, a bérpótló juttatást meg kell szüntetni.

V. Fejezet

Záró rendelkezés

Hatályba léptető rendelkezés

24.§

E rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezés

25.§

A hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre az e rendelet rendelkezései az irányadók.

Hatályon kívül helyező rendelkezés

26.§

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a módosított 14/1997.(IV.21.) MÖK számú rendelet.

Záradék az Uniós jogszabályokkal való összhangról

27.§

A Rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.