A szöveg időállapota:	2004.III.29. - 2011.IX.30.
Időállapot váltás:	2004.III.29. - 2011.IX.30. 2011.X.1. - 2011.XI.30. 2011.XII.1. - 2011.XII.31. 2012.I.1. - 2012.III.8. 2012.III.9. - 2012.V.30. 2012.V.31. -

11/2007 (V. 23.) MÖK számú rendelet

Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bevezető

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:

- autonómiához való jogot,

- a helyi közhatalom gyakorlás jogát,

- az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva, Mezőberény Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondosodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A képviselő-testület szabályzatában elvként szögezi le:

- a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet,

- minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény;

- a képviselők a város polgárait szolgálják;

- a képviselők érdekeit nem szolgálhatják a képviselői minőségükben tudomásukra jutott önkormányzati információk.

Az önkormányzat képviselő-testülete A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdése e) pontjában valamint a helyi önkormányzatokról szóló, - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei hatékony működése érdekében az alábbi rendeletet alkotja (a továbbiakban: SZMSZ):

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A helyi önkormányzás joga - Mezőberény város választópolgárainak közösségét illeti meg.

(1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(3) Az önkormányzat székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth tér 1

2. §

(1) Az önkormányzat feladat és hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati törvény, más jogszabályok, valamint e szabályzat és egyéb helyi rendeletekben meghatározottak szerint.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében működteti hivatalát és intézményeit, együttműködik a város gazdálkodó szerveivel, a társadalmi (civil) szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, más települési - elsősorban a békési kistérségi társuláson belüli önkormányzatokkal -, megyei önkormányzattal és más kistérségi társulásokkal, regionális szervezetekkel.

3. §

(1) Az önkormányzat jogi személy, a jogi személyiséggel együtt járó jogosítványokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2)¹ A képviselő-testületet a polgármester távollétében az alpolgármester képviseli.

A képviselő-testület ülésén egyes ügyek vitelére megbízást adhat képviseletre az alpolgármesternek, az önkormányzati képviselő-testület bármely tagjának.

(3) A testület képviseletében eljáró személy köteles a következő testületi ülésen beszámolni a képviseleti jogkörben végzett munkáról.

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI: CÍMERE ZÁSZLAJA ÉS PECSÉTJE

4. §

(1) Az Önkormányzat címere: hullámos ezüst sávval vágott, arany rámás reneszánsz pajzs, felső része arany karóval hasított Az első kék mezőben három arany búzakalász - az első és harmadik szárán két arany levéllel, a középső cölöpösen, a két szélső jobbra, illetve balra dőlve- lebeg. A második kék mezőben lebegő fekete kacsos arany szőlőfürt. A harmadik, vörös mezőben arannyal szegélyezett fekete ekevas lebeg. A hullámos ezüst sáv fekete vonallal vágott. A reneszánsz pajzs alakja kiterített állatbőrre emlékeztet, a helységben egykor virágzó tímármesterség jelképe. A vágott hullámos ezüst sáv a Mezőberény földjeit átszelő Kettős-Köröst jelképezi. A búzakalász, a szőlőfürt és az ekevas a mezőgazdasági termelés különböző ágaira, valamint a település iparára utal, e mellett a három nemzetiség, a magyar, német és szlovák több évszázados békés együttélését is szimbolizálja.

(2) Az Önkormányzat zászlaja: fehér, közepében a városnak a rövid oldalra merőlegesen elhelyezett címerével. A címer alatt a pajzs alsó széléhez enyhe görbülettel igazodva nyomtatott arany nagybetűkkel a város neve olvasható. A lobogó rojtozata: kék.

(3) A címer és a zászló rajzát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A címer és zászló használatáról a képviselőtestület külön rendeletben rendelkezik.

(5) Az önkormányzat és szervei által használt bélyegzők:

a) A képviselő-testület körbélyegzője:

Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Mezőberény, a Magyar Köztársaság címerével.

b.) Városi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága körbélyegzője:

Városi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Mezőberény,- a Magyar Köztársaság címerével.

c.) A polgármester körbélyegzője:

Mezőberény Város Polgármestere - a Magyar Köztársaság címerével.

d.) A város jegyzőjének körbélyegzője:

Mezőberény Város Jegyzője - a Magyar Köztársaság címerével.

e) A polgármesteri Hivatal körbélyegzője: Polgármesteri Hivatal Mezőberény - a Magyar Köztársaság címerével.

(6) Az önkormányzat által alapított intézmények elnevezésükben használhatják a város önkormányzata intézménye elnevezést, e közszolgáltatást nyújtó intézmények elnevezésüket a Mezőberényben élő nemzetiségek nyelvén is feltüntethetik.

(7) A Képviselő-testület hivatalos pecsétjét kell használni:

a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

az önkormányzat által kötött szerződéseken.

(8) Az önkormányzat kitüntetéseinek, kitüntető díjainak és elismerő címeinek alapítására, adományozására a képviselő-testület külön rendeleteket alkotott.

II.FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE ÉS SZERVEI

5. §

(1) Az önkormányzat feladatait az önkormányzati törvény (Ötv) 8. §-a határozza meg, részletes feladat- és hatáskörét az önkormányzati törvény és más törvények állapítják meg. A hatáskörök változásának figyelemmel kisérése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

a) a településrendezés és településfejlesztés,

b) az épített és természeti környezet védelme

c) a lakásgazdálkodás,

d) vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás,

e) a köztemető fenntartása²,

f) a helyi közutak és közterületek fenntartása,

g) a helyi tömegközlekedés és a köztisztaság biztosítása;

h) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés az energiaszolgáltatásban;

i) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

Gondoskodik:

j) az óvodai nevelésről,

k) az általános- és középfokú iskolai oktatásról és nevelésről,

l) az egészségügyi és szociális ellátásról,

m) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról,

n) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatásáról,

o) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításáról,

p) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítéséről.

(3) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:

a) az egészséges ivóvízellátásról,

b) a gyermekek napközbeni ellátásáról,

c) az óvodai nevelésről,

d) az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

e) az egészségügyi és szociális alapellátásról,

f) a közvilágításról,

g) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról³,

h) az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét az SZMSZ 2 számú melléklete tartalmazza

⁴6. §

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik (Ötv. 10. § (1) bekezdés):

- a rendeletalkotás;

- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

- a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

- a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;

- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

- intézmény alapítása;

- közterület elnevezése, emlékmű állítás;

- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

- a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;

- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;

- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

7. §

(1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére és törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja át, minősített többségi szavazattal.

E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1 számú függeléke tartalmazza, ami a jegyző folyamatosan karbantart.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a testület által átruházott hatáskörben hozott döntést.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról - hatósági ügyekben havonta (ügyszám és összeg megjelöléssel)-, egyéb ügyekben évente egyszer, írásban köteles beszámolni az átruházott hatáskör gyakorlója.

8. §

(1) A képviselő-testület a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében támogatja és segíti a városban működő Cigány, Német és Szlovák Kisebbségi Önkormányzatok munkáját.

(2) Mezőberény Város Önkormányzata a három kisebbségi önkormányzattal együttműködési megállapodást köt. Az együttműködés részletes szabályait az SZMSZ külön fejezete tartalmazza.

9. §

Az önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a képviselő-testület által létrehozott bizottságok, a lakosság által közvetlenül megválasztott főállású polgármester, és a képviselő-testület - jegyző által vezetett - egységes hivatala. (Polgármesteri Hivatal)

III.FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

ALAKULÓ ÜLÉS

10. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését az újonnan megválasztott polgármester hívja össze, a választást követő 15 napon belül.

(2) Az alakuló ülést - a polgármester eskütételéig - a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd a képviselők leteszik az esküt, ezt követően átadja a megbízóleveleket.

A képviselők eskü tétele után teszi le a képviselő-testület előtt a polgármester az esküt, akinek a Helyi Választási Bizottság Elnöke ezt követően adja át megbízólevelét.

Az eskütétel után a megválasztott polgármester átveszi az ülés vezetését, ismerteti programját.

(3)⁵ A képviselő-testületnek az alakuló ülésen - a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással - kell megválasztania az alpolgármestert.

(4) A választás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) Dönteni kell a polgármester, alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

11. §

(1) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete.

Székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.

⁶A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

A képviselők nevét az SZMSZ 3 számú melléklete tartalmazza

(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(3) A képviselő-testület ülései időpontját minden évben a munkatervben szabályozza. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

(4)⁷ A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az ülés összehívására az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke jogosult.

(5) Össze kell hívni az ülést legalább 4⁸ képviselő, a polgármester, illetve a képviselő-testület bármely bizottságának az indítványára.

(6) A képviselő-testület összehívását a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal⁹ vezetője, valamint népi kezdeményezés, a kisebbséget érintő ügyekben pedig az érintett kisebbségi önkormányzat is indítványozhatja.

(7) A rendkívüli ülés indítványát írásban kell benyújtani és azt indokolni kell.

(8)¹⁰ A testületi üléseket - a rendkívüli ülések kivételével - lehetőleg a hónap utolsó előtti hétfői napján délután 15 órára kell összehívni.

(9) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása indokolt esetben telefonon is történhet.

¹¹A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(10)A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, napját,

b.) az ülés kezdetének időpontját,

c) a javasolt napirendi pontokat,

d) a napirendi pontok előterjesztőit

(11)¹² Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek - kérésükre elektronikus úton is -, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(12) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot a helyben szokásos módon hirdetmény és a Kábel TV, a városi honlapon való közzététel (www.mezobereny.hu) útján tájékoztatni kell, azzal a felhívással, hogy a napirendek anyaga a Polgármesteri Hivatal titkárságán, illetve a városi honlapon is megtekinthető¹³.

A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.

12. §

(1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a képviselőket, a jegyzőt, valamennyi előterjesztés megküldésével,

b) az országgyűlési képviselőt

c) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, a nyílt ülés előterjesztéseinek megküldésével¹⁴,

d) az aljegyzőt, hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, a nyílt ülés előterjesztéseivel, és a szervezeti egységet érintő zárt ülés anyagaival

e) a hivatal belső ellenőrét, a költségvetést és vagyongazdálkodást érintő anyagokkal

f) az állandó bizottságok külső tagjait, a nyílt ülés előterjesztéseivel, valamint a bizottság által tárgyalt zárt ülési anyagokkal együtt.

g) az intézmények vezetőit, a nyílt ülések anyagaival, valamint az őket érintő zárt ülési előterjesztéssel,

h) a napirendi pontok előadóit,

i) a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét¹⁵,

j)¹⁶

k)¹⁷

l) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a tevékenységi körébe tartozó napirendekhez, az ahhoz kapcsolódó előterjesztések megküldésével.

m) A helyi médiákat meghívóval és a Békés Megyei Hírlap munkatársait a nyílt ülés előterjesztéseivel

n) a napirend által érintett egyéb szervezeteket, ha meghívásukat a törvény előírja,

o) azon személyeket, szervezetek képviselőit, akiknek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(2) A meghívottak az (1) bekezdés k.) és m) pontjai kivételével tanácskozási joggal rendelkeznek.

A KÉPVISELŐ- TESTÜLET ÜLÉSE, SZABÁLYAI

13.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart: (Az ÖTV 12.§.(4) bekezdése alapján)

aa) választás, kinevezés, felmentés; vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, - fegyelmi eljárás megindítása; fegyelmi büntetés kiszabása;

ab) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,

ac) önkormányzati hatósági ügy,

ad) összeférhetetlenségi és kitüntetési javaslat ,valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyek tárgyalásakor

b) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.

c)¹⁸ A (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott ügyek tárgyalása esetén az érintettet a testületi és bizottsági ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban nyilatkoztatni kell, hogy a nyilvános tárgyalásba bele egyezik-e. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, vagy nem nyilatkozik, a képviselő-testület, vagy bizottság az ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(3) A zárt ülésen:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) a jegyző, távollétében az aljegyző

c) a jegyzőkönyvvezető,

d) meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

Jogszabály előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A polgármester az SZMSZ 11.§ (7) illetve (9) bekezdése alapján rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak átadása, testvérvárosi szerződések megkötése, évfordulója, valamint egyéb városi események megünneplésére, ünnepi megemlékezést tarthat, amire a képviselő-testületi ülés szabályait nem kell alkalmazni. Az ünnepi eseményről írásbeli emlékeztető készül.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

14. §

(1)¹⁹ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (továbbiakban: levezető elnök).

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke látja el a képviselő-testületi ülést levezető elnök teendőit.

(2)²⁰ Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.

A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére.

b) javaslatot tesz a napirendekre, és előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c)²¹ Szóban ismerteti az előző testületi zárt ülésen hozott határozatokat- kivéve a hatósági ügyekben hozott döntéseket, majd írásban tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről, valamint beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. A polgármester a két ülés között történt fontosabb események és intézkedések közül a lakosságot leginkább érintőket szóban maximum 10 percben²² ismertetheti. Ehhez a napirendhez kérdést, véleményt a képviselő- előre írásban nyújthat be a polgármesterhez, a testületi ülés megkezdéséig. Amennyiben a képviselő a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló beszámolót az ülés napján kapja meg, a napirend tárgyalása során, maximum 3 percben a napirendhez kérdést, észrevételt tehet

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek és maximum 3 percben hozzászólhatnak. Az a képviselő, aki a hozzászólási időt kimerítette még egyszer maximum 2 percben reagálhat a korábban elhangzottakra.

e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat, a határozat elfogadása után nincs helye hozzászólásnak, további vitának.

f) biztosítja a képviselők bejelentési, interpellációs és kérdezési jogát,

g) berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök jegyzőkönyv-hitelesítőnek a képviselő-testület tagjai közül két személyre tesz javaslatot. A javaslatot a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel fogadja el.

(5) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz

(6) Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testület ülésén, a képviselő napirenden nem szereplő városi jelentőségű ügyben a napirend előtt szót kérhet.

(7) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább egy órával a polgármesterhez kell írásban, vagy szóban benyújtani.

(8) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 3 perc időtartamra illeti meg.

(9) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.

(10) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(11)A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.

15.§

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.

(2) E jogkörében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,

b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,

c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,

d) a terem elhagyására kötelezheti - kivéve a települési képviselőket - azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az, az ülés folytatását veszélyezteti.

(3)A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

(4) Az a képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselőtestület - a kifogás benyújtását követően azonnal - egyszerű szótöbbséggel határoz

(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

16. §

Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, amiről a képviselő-testület - vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

17. §

A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll a törvényességet érintően észrevételt tenni.

18. §

A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban - két testületi ülésen - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.

19.§

(1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által javasolt rendelet-tervezet, határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot, a javaslattevő köteles megfogalmazni, ehhez a jegyző jogi segítséget nyújt.

(3)²³Az előterjesztés főbb elemei:

a.) A fejrész tartalmazza baloldalon az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő nevét, valamint az ügyet tárgyaló bizottság nevét, jobboldalon az előterjesztés sorszámát.

b.) A második rész tartalmazza a hozandó döntés indokainak felsorolását, a tárgykört rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat.

c.) A harmadik rész tartalmazza a világosan megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a felelős, végrehajtási és beszámolási határidő megjelölését, dátumot és aláírást.

(4) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.

(5) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni.

Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.

(6) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést, továbbá a korábban hozott azonos tárgyú határozat hatályban tartására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot.

(7) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.

(8) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti megjelölését.

a) azonnali határidő csak abban az esetben jelölhető meg; ha a végrehajtás feltételei

legkésőbb 3 munkanapon belül biztosíthatók,

b) folyamatos határidő akkor jelölhető meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó; többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, de ez esetben is a beszámolás idejét dátum szerint kell megjelölni

c) konkrét végrehajtási időpont abban az esetben alkalmazható, amikor az előterjesztő, illetve a testület a végrehajtást konkrét időponthoz tudja kötni,

d) nem kell megjelölni határidőt azon határozati javaslatnál, amely végrehajtási cselekményt nem igényel (tudomásulvétel, ténymegállapítást stb.)

A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.

(9) A végrehajtásért felelős megjelölésénél

a) biztosítani kell, hogy a határozat (határozati pont) címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen,

b) több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.

20.§

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadójaként, valamint a végrehajtásért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

a) a polgármester,

b)²⁴ az alpolgármester,

c) képviselők

d) a bizottságok,

e) a jegyző,

f) intézményvezetők,

g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.

(2) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével együtt kerülhet a képviselőtestület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.

21.§

(1) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.

(2) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a képviselő, a jegyző és a kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervében előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.

(3) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testütet dönt.

BEJELENTÉS, KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ

22.§

(1) A bejelentést, kérdést, az ülés megkezdése előtt a Polgármesterhez írásban kell benyújtani. Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 1 percben történhet.

(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.

(3) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.

23.§

(1) Az interpellációs jog olyan képviselői jogosítvány, amelyet a települési képviselő a testületi ülésen vagy annak közreműködésével gyakorol. Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.

(2) A polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez - a feladatkörükbe tartozó minden önkormányzati ügyben - bármelyik települési képviselő interpellációt intézhet.

(3) Nincs helye interpellációnak:

- közigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,

- olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szerveinek nincs hatásköre,

- előkészítést igénylő önálló napirend esetében,

- olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a Képviselő-testület hatásköre.

- személyi ügyek esetében az interpelláció zárt ülésen tárgyalható.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(5) Az írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a Képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének megszabása mellett.

(6) Az interpellációt írásban vagy szóban képviselőtestületi ülésen lehet visszavonni.

(7) A képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően 15 napon belül írásban választ adni az interpelláló részére.

(8) A testületi ülés kezdetén, a napirendek ismertetése során, a polgármester közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpellálók személyét.

(9) Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 3-3 perc lehet.

(10) A Képviselő-testületi ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.

(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadása tárgyában.

(12) A válaszadás elhalasztásakor, illetőleg ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(13) Ha az interpellációra adott választ a testület sem fogadta el, az interpelláció kivizsgálását - a testület döntése alapján - a tárgy szerint illetékes bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a Képviselő-testület következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.

(14) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

23/A§

(1) A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgárnak - a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában- a polgármester egyszer adhat szót, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott szavazata alapján. A hozzászólás időtartama 3 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal viszontválaszra lehetőséget kell adni.

(2)²⁵ Az állampolgár írásban benyújtott, képviselő-testületnek szóló közérdekű bejelentését a polgármester a beérkezéstől számított 3 napon belül továbbítja az illetékes bizottságnak véleményezésre. Egyebekben a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás tekintetében a 2004. évi XXIX. törvény szabályozása az irányadó.

(3)²⁶

HATÁROZATHOZATAL

(A szavazás rendje)

24.§

(1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület - először a tárgyban illetékes szakbizottság javaslatáról, majd az előterjesztés sorrendjében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz.

Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslat felett kell dönteni.

(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.

(3) Bármely képviselő, bármely kérdésben szavazást kérhet. A kérést vita nélkül teljesíteni kell.

(4) A szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.

(5) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők, illetve tartózkodók megszámlálásával kell.²⁷

A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(6)²⁸ Határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen" szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén, nincs döntés. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasításra került.

(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely telepütési képviselő javaslatára a képviselő-testület - minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(8) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt - szükség esetén - a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a polgármester szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.

(9) Bármely képviselő indítványozhatja, hogy az előterjesztett javaslatról a szavazás az ülésen később történjen, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉG

25.§

Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint felének "igen" szavazata - szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

(1) Az önkormányzati törvény alapján:

a) önkormányzati rendeletalkotáshoz, rendeletmódosításhoz, rendelet hatályon kívül helyezéséhez,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez, működési szabályai meghatározásához és módosításához,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, megbízás visszavonásához,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, kilépéshez, a társulási megállapodás módosításához,

e) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;

f) intézmény, más szervezet, gazdasági társaság alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

g) képviselő határozathozatalból történő kizárásához,

h) az Ötv. 12.§ (4) bek. b. pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

j) a polgármester elleni kereset benyújtásához

k) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi ügyekben fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához,

l) összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati ügyekhez.

(2) E rendelet alapján:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) a városrendezési terv elfogadásához,

c) az önkormányzat tulajdonban lévő és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,

d) közalapítvány létrehozásához,

e) kitüntetés adományozásához,

f) helyi népszavazás kiírásához,

g) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

h) hitel felvételéhez,

i) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.

26.§

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a képviselők „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavazhatnak.²⁹ A képviselő a szavazás során nem tartózkodhat. Az a képviselő, aki az adott kérdésben nem kíván szavazni a szavazás előtt köteles ezt az ülést vezető elnöknek bejelenteni és ez esetben a képviselőt nem jelenlévőnek kell tekinteni.

(2)³⁰ Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást az Ügyrendi, Jogi- és Közbiztonsági Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokat a Polgármester köteles nyilvánosságra hozni a következő nyilvános ülésen, kivéve a hatósági ügyben hozott döntéseket és azokat a személyiségi jogokat érintő döntéseket, amelyekhez a személyiségi jog érintettje nem járult hozzá- kivéve ez alól a jogszabályok alapján közérdekű adatnak minősülő adatokat. Az üzleti jellegű döntéseket, azok lezárta után kell nyilvánosságra hozni.

(4) Zárt képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmáról csak a képviselő-testület döntése alapján lehet bármit nyilvánosságra hozni annak, akit erre a Képviselő-testület feljogosít.

(5) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.³¹ A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s a levezető elnök hirdeti ki.

A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlás - minősített szótöbbséggel történő- kimondásához.

(7) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

27.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, illetve határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően egytől kezdődő arab folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet jelölése a következő:

„Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testületének …./év (hó…nap) MÖK számú rendelete

(4) A határozatok jelölése a következő:

…../év (hó…nap) számú határozat

(5) A (3) bekezdésben foglalt jelölésben a zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés napját, a (4) bekezdésben foglalt jelölésben a zárójelben feltűntetett dátum a döntéshozatal napját jelenti.

(6) A képviselő-testület határozatainak két fajtája van:

a) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást igényelnek, de nem szükséges azok sorszámmal, felelős és határidővel való ellátása

b) érdemi határozatok: intézkedést igényelnek, ezeket sorszámmal kell ellátni, megjelölve a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.

28.§

(1) A képviselőtestület az Ötv. l6.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletet kell alkotni:

a) az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról,

b) az önkormányzat költségvetéséről,

c) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól,

d) a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről,

e) a közterület elnevezésének rendjéről,

f) a költségvetés végrehajtásának elfogadásáról (zárszámadás)

g) a képviselő-testületi bizottság részére hatósági hatáskör megállapításáról,

h) helyi adó megállapításáról,

i) a köztisztviselőket megillető juttatásokról, munkavégzésükre vonatkozó szabályokról,

j) az önkormányzati beruházások szabályozásának rendjéről,

k) a települési képviselőknek, a bizottságok tagjainak és elnökének díjazásáról,

l) a települési környezet védelméről,

m) a helyi támogatásokról,

n) a helyi vásárokról, piacokról,

o) a közterület használat engedélyezéséről,

p) a menetrendszerű közlekedésű autóbuszjáratok díjának megállapításáról,

q) az egyes szociális ellátásokról,

r) az Általános Rendezési Terv előírásairól,

s) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról,

t) a lakásgazdálkodás szabályairól,

u) közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

v) a kitüntetések, díjak adományozásának rendjéről,

w) az önkormányzat hatáskörébe tartozó hatósági árak megállapításáról,

x) amire jogszabály kötelezi a képviselő-testületet.

(3) Rendelet alkotására a következők tehetnek javaslatot:

a) a polgármester, az alpolgármester³²,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a települési képviselők,

d) kisebbségi önkormányzatok,

e) az erre irányuló népi kezdeményezés,

f) jegyző

(4) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága és a tárgykör szerint illetékes bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi.

A rendelettervezet előkészítésében a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.

(7) A rendelet-tervezetet írásos indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Közzé kell tenni továbbá - terjedelmétől függően egységes szerkezeti formában - a Mezőberényi Hírmondóban és az önkormányzat internetes honlapján.

(10) Minden önkormányzati rendelet egy példányát meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Kulturális központ Könyvtárnak³³, annak érdekében, hogy a város lakossága a rendeleteket a legszélesebb körben megismerhesse.

(11) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(12) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek.

29.§

(1) A módosított rendeletek egységes szerkezetben történő megjelentetése, az önkormányzati rendeletek végrehajtásának ellenőrzése a jegyző feladata.

(2) Az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit és javaslatot tesz a képviselő- testületnek azok módosítására , hatályon kívül helyezésére.

30.§

(1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

a)a rendelet tárgyát és számát;

b)a megalkotás időpontját,

c)hatályba lépésének időpontját,

d)megjegyzés rovatban a későbbi módosított vagy megszüntető rendelet számát és a változás időpontját.

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

a) a határozatok tárgyát és számát,

b) a határozathozatal időpontját,

c) a végrehajtás határidejét és felelősét,

d) a végrehajtásra vonatkozó egyéb fontos adatokat.

(4) A nyilvántartások vezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján köteles gondoskodni.

A JEGYZŐKÖNYV

31. §

(1)³⁴ A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül. A nyilvános Képviselő-testületi ülést a helyi Kábel TV egyenes adásban közvetítheti.

(2) A jegyzőkönyvben - kérésre - rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is, a jegyzőkönyvben nevesítve kell szerepeltetni a szavazások során a „nem”-mel szavazó, valamint tartózkodó képviselőket.³⁵ A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen elhangzottak és történtek lényegét, a képviselői kérdéseket, interpellációkat. A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell a képviselők jelenlétét és eltávozását.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések egy-egy példányát és a jelenléti ívet.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell kötni és a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell megőrizni.

Egy példányt - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Kulturális központ Könyvtárnak.³⁶ A nyílt ülés jegyzőkönyve a városi honlapon is megjelenik.³⁷

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyvébe.

(7) A nyílt ülés jegyzőkönyvéből - térítés ellenében - másolat kérhető.

A polgármester csak akkor, köteles másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét.

(8)³⁸ A Kábel TV által elektronikus formában rögzített képfelvételt a város jegyzője köteles őrizni³⁹, majd 5 évente az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtárában⁴⁰ kialakított videó-tárban elhelyezni.

(9) A képviselő-testületi ülések előterjesztéseire és jegyzőkönyveire- az állampolgári betekintést illetően, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKAPROGRAMJA, MUNKATERVE

32. §

(1) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselőtestület elé - a testület megbízatásának időtartamára - amely a településfejlesztés; a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2) A képviselő-testület éves, vagy fél éves munkatervet készít.

(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságok tagjaitól,

c) az országgyűlési képviselőtől,

d) a kisebbségi önkormányzatoktól,

e) intézményvezetőktől

f) a pártoktól és társadalmi szervezetektől

(4) A lakosság, a városban működő gazdálkodó szervezetek és intézmények részére, felhívás útján - lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.

(5) A munkatervben szabályozni kell az ülések várható időpontját, a megtárgyalandó témákat, azok előadóit, előkészítésük módját és határidejét, a bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket.

(6) A munkatervet legkésőbb a tárgyévet (tárgy félévet) megelőző év utolsó ülésére kell beterjeszteni.

(7) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.

(8) A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a képviselőkkel ismertetni kell.

KÖZMEGHALLGATÁS, EGYÉB LAKOSSÁGI FÓRUMOK

33.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani:

a) a város általános rendezési tervéről,

b) a város környezetvédelmi programjáról.

(3) A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

(5) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy telefonon is el lehet juttatni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testütet jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.

(8) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról szóló törvényben előírt módon kell intézni.

34.§

(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat a város lakossága, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.

(2) A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.

(3)⁴¹ Az egyéni képviselők évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tartanak körzetük lakosságát érintő kérdésekről. A fórumon tájékoztatást nyújtanak a képviselő-testületben végzett munkájukról, meghallgatják a választópolgárok észrevételeit, javaslatait, ötleteit. A lakossági fórumon elhangzott legfontosabb kérdésekről a fórumot követő első képviselő-testületi ülésen tájékoztatják a testületet.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

35. §

(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3)⁴²A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a.) Ügyrendi Jogi és Közbiztonsági Bizottság 3 fő

b.) Pénzügyi, Gazdasági Bizottság 5 fő

c.) Oktatási és Kulturális Bizottság 5 fő

d.) Szociális és egészségügyi Bizottság 3 fő

e.) Közbeszerzési Bíráló Bizottság 5 fő.”

(4) Bizottsági tagok névsorát az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

a) Döntenek:

aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben;

ab) önkormányzati rendeletekben , a bizottság részére megállapított hatáskörökben

b) előkészítik:

ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket

c.)Javaslatot tesznek:

ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok alapján)

cb) a tárgy év november 15. napjáig javaslatot tesznek a polgármesternek a következő évben megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre.

cc) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszűntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

cd) „Mezőberény város ”díszpolgára cím adományozására, illetve visszavonására,

d.) Véleményezik:

da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét;

db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, dc)a szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját, azok vezetőinek

bérezését, jutalmazását

e.)Ellenőrzik:

ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,

f.) Beszámolnak:

- a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.

(6)⁴³A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit az SZMSZ 6 számú melléklete tartalmazza.

A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közöl kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(7) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

36. §

(1) A bizottság üléseit az elnök - az ügyrendjükben meghatározott időpontra, - lehetőség szerint a képviselő-testületi ülést megelőző héten- az ülést megelőző négy (4) nappal - hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is.

(2) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő-testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok ¼ részének - az ok és cél megjelölésével történő írásbeli indítványára.

(3) A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére és határozathozatalára vonatkozó szabályokat.

Az ülések nyilvánosak, de az Ötv. zárt ülésre és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(4) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b) az alpolgármestert,

c) a jegyzőt, aljegyzőt

d) a kisebbségi önkormányzat elnökét, vagy kijelölt tagját, ha a tárgyalt napirend érinti

e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,

f) a hivatal belső ellenőrét a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő napirendekhez,

g) az önkormányzati intézmények vezetőjét az intézményt érintő napirendekhez,

h) az érintett napirendek előadóit,

i) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.

(7) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval - meg kell hívni.

(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

(9)⁴⁴ A bizottság üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője kezeli.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(10) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg. A bizottság ügyvitel feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

37.§

(1)⁴⁵ A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogait és kötelezettségeit törvény, valamint e rendelet szabályozza.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3)⁴⁶

38.§

A képviselő főbb jogai:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni,

b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;

c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,

d) a képviselő-testület a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését,

f) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

g) megbízás alapján képviseli a képviselő-testületet,

h) tiszteletdíjban, költségtérítésben és egyéb juttatásokban részesülhet,

i) feladatai eredményes ellátása érdekében képzésen, továbbképzésen jogosult részt venni

39.§

A képviselő főbb kötelezettségei:

a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) a személyes érintettség bejelentése.

g) vagyonnyilatkozat tétele.

40.§

(1) A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.

(2) A képviselő írásban; vagy szóban köteles előre a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek, vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolta.

(4) A bejelentés nélkül képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésről távol maradt képviselőnek, bizottsági tagnak számolnia kell a képviselői juttatásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt következményekkel, figyelemmel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. §-ában foglalt rendelkezésekre.⁴⁷ A bejelentés nélkül távol maradt képviselő nevét a bizottsági, illetve testületi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS

41.§

(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles, haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) ⁴⁸A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, a kezdeményezés beérkezését követő 5 napon belül az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ

A POLGÁRMESTER

42.§

A polgármestert a lakosság közvetlenül választja, a megbízatását főállásban látja el.

43.§

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:

a) segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot.

c) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,

d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

e) lakossági fórumokat szervez,

f) támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét,

g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel,

h) kapcsolatot tart más település - különösen a térség önkormányzataival,

i) kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a kisebbségi önkormányzat képviselő-testületével,

(2) A polgármester az önkormányzati, valamint a közigazgatási, hatósági feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

44.§

A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.

45.§

(1) A Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) a jogszabályok szerint saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv., továbbá a hivatali dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

46. §

(1) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester tartós időre szóló szabadságát a képviselő-testületnek bejelenti. A képviselő-testület a bejelentést vita nélkül fogadja el. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván. A szabadságot lehetőség szerint az esedékesség évében kell igénybe venni. A szolgálati érdekből az adott évben ki nem vett szabadság kiadásáról a képviselő-testület dönt, a mindenkor hatályos ide vonatkozó jogszabályok alapján.

(4) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkarendjével egyezik.

AZ ALPOLGÁRMESTER

47. §⁴⁹

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján, dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról és egyéb juttatásai mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.

A JEGYZŐ

48.§

(1) A képviselő-testület - pályázat alapján, határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,

e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyző egyéb fő feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) a határkörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,

e) a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges,

f) szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosítói munkáját,

g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

AZ ALJEGYZŐ

49. §

(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára - pályázat alapján, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, illetve a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyzőt- távolléte esetén, teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

VII. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

50.§

(1) A képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A Polgármesteri Hivatal költségvetési intézmény, önálló jogi személy.

(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos megnevezése:

Mezőberény Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

(3) A Polgármesteri Hivatal székhelye: Mezőberény, Kossuth tér 1.

(4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.

(5) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

(6) A hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit.

A mindenkori hatályos Szabályzat a jelen szabályzat 7.számú mellékletét képezi.

⁵⁰51.§

(1) A Polgármesteri Hivatal tagozódása:

a.) Hatósági Osztály,

b.) Pénzügyi Osztály,

c.) Titkársági Osztály.

(2) A Hatósági Osztályt a mindenkori aljegyző, a Pénzügyi Osztályt osztályvezető, a Titkársági Osztályt a mindenkori jegyző vezeti

52. §

(1) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységek vezetői, valamint az érdemi ügyintézői kiadmányozási jogot kaphatnak.

(2) A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli

⁵¹A KÉPVISELŐK, A POLGÁRMESTER ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐK VAGYONNYILATKOZATA

53.§

(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a 2001.évi CII. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-, vagy élettársának valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat- tétel elmulasztása esetén, annak benyújtásáig - a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(5) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi , Jogi és Közbiztonsági Bizottság feladatkörébe utalja .

(6) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

(7) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi , Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából

(8) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert - a saját, valamint - hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(10) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(11) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság a képviselőtestületet annak soron következő ülésén tájékoztatja

(12) A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

(13) A képviselőtestület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(14) A képviselőtestület keresetet nyújthat be a polgármester ellen - az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz - polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében akkor is, ha a polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a valóságnak nem megfelelően teljesíti.

⁵²53/A.§

(1) A képviselő-testület által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzékét az SZMSZ 9. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az intézményvezetőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi eljárási rendet a Mezőberény Város Önkormányzati intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzata tartalmazza.

A TÁRSULÁS

54.§

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület részt vesz a Békési Kistérségi Társulás munkájában, a területfejlesztés mellett a társulásban részt vevő önkormányzatokkal együtt szervező tevékenységével több intézményfenntartó társulás gesztora, illetve részese. A Békési Kistérségi Társulás munkaszervezete látja el a belső ellenőrzési feladatokat, Mezőberény önkormányzata szervei tekintetében, a közoktatás területén társulási megállapodás alapján működik a Mezőberény-Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat⁵³, valamint társulási megállapodás alapján a Mezőberényi Humánsegítő és Szociális Szolgálat gesztorságával a Békési Kistérség Önkormányzataival közösen látja el az idősek nappali ellátását, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, családsegítő és gyermekjóléti ellátást.

(2) A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakíthat társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésűk szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

55. §

A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

c) a lakosság közügyekbe való bevonása,

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,

e) egyes közigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése hatósági igazgatási társulás keretében,

f) intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a várost és a környező községeket egyaránt ellátó feladatokra.

IX. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

56.§

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

X. FEJEZET

GAZDÁLKODÁS

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS KÖLTSÉGVETÉSE

57.§

Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön Önkormányzati rendelet határozza meg.

Ez a rendelet állapítja meg:

a) a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - a képviselő-testület döntése alapján - részt vehet különböző vállalkozásokban.

58.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg, mely tartalmazza a kisebbségi önkormányzatok költségvetését is. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A képviselő-testület először a költségvetési koncepcióról dönt. A testület ennek alapján határozza meg az éves költségvetés főbb elveit, melyben a gazdálkodás elvének rögzítése mellett a garanciákat is meg kell határozni.

(3) Ezt követően két testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.

(4)⁵⁴A képviselőtestület a költségvetés tárgyalásának kétfordulós rendjét a következők szerint határozza meg:

a) Az első tárgyaláshoz a kormány költségvetési irányelveit, az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, a jegyző érdek-egyeztetése után a polgármester, bizottságok állásfoglalásával együtt gazdasági koncepciót állít össze, melynek keretében:

aa) számításba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

meghatározza - a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat, a kiadások mérséklésének alternatíváit.

ab) Egyezteti az igényeket a lehetőségekkel, és ennek alapján javaslatot tesz a szükségletek kielégítési sorrendjére, módjára.

ac) A bizottsági véleményezés során be kell mutatni a testületnek a felmerült igényeket, ezek megvalósíthatóságának alternatíváit.

ad) Az egyes döntési javaslatoknál jelezni kell a döntések több évre szóló hatásait.

b) A második fordulóban a képviselőtestület a költségvetési törvény ismeretében, annak előírásai szerint tárgyalja meg az éves költségvetési rendelet-tervezetet.

ba) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, majd a további vállalható (önkéntes) feladatokat tartalmazza .A költségvetés a bevételeit források, a kiadások és célok szerint tartalmazza.

bb) A gazdálkodás biztonsága érdekében tartalékot kell képezni..

(5) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A Pénzügyi-, és Gazdasági Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.

(6) A rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az SZMSZ e §-ában, valamint az államháztartásról szóló mindenkor hatályos törvényben írt szabályok az irányadók.

(7) A zárszámadási rendeletet-tervezetet a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadási rendelet benyújtásával egyidejűleg kell a képviselő-testület elé terjeszteni az előző évi ellenőrzésekről szóló beszámolót, valamint az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentést.

ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS FŐBB SZABÁLYAI ÉS ELLENŐRZÉSE

59.§

(1)⁵⁵ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan az önállóan működő és gazdálkodó intézményei, illetve az önállóan működő intézménye útján látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Polgármesteri Hivatal irányításával történik helyi kincstári rendszerben.

A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

Az intézmény saját bevételeinek - a költségvetésben nem tervezett - többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében foglaltak szerint használhatja fel

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(4) A képviselőtestület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról (zárszámadás) rendeleti formában dönt.

(5) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről esetleges befektetésükről, a testület tájékoztatása mellett, saját hatáskörben gondoskodjon a költségvetési rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint.

60.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat költségvetését és zárszámadását könyvvizsgáló hitelesíti.

(3) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület a Békési Kistérségi Társulás munkaszervezetében - megállapodás alapján foglalkoztatott belső ellenőr útján biztosítja.

(4)Az éves ellenőrzési tervet minden év november 15-ig kell elfogadásra benyújtani a képviselő-testületnek.

60/A §

(1) A képviselő -testület , megbízatásának időtartamára-vagy döntés szerint ennél hosszabb időtávra- gazdasági programot készít. A gazdasági program tartalmazza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, melyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását szolgálja. A gazdasági program két részből áll, egy helyzetelemzésből és egy az abból adódó jövőre mutató javaslatokból.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklusra szól, a ciklusidőn túli időre szóló gazdasági programot a testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és aktualizálja.

60/B§

A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

A vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályairól, valamint a vagyonkezelésbe adott vagyon köréről szükség esetén a vagyonrendeletben kell rendelkezni.

XI. FEJEZET

FELTERJESZTÉSI JOG

61.§

A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását, vagy visszavonását.

XI. FEJEZET

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

62.§

(1) Mezőberényben a lakosság közvetlen választás útján három kisebbségi önkormányzatot választott.

Önkormányzata van:

a)cigányságnak

b)németeknek

c)szlovákoknak

(2)⁵⁶ A település önkormányzata együttműködik a megválasztott kisebbségi önkormányzatokkal a következők szerint:

a) a kisebbségeket érintő kérdések megtárgyalására együttes ülés tartását kezdeményezheti a képviselő-testület, bármelyik kisebbségi önkormányzat elnöke

b) a képviselő-testület - külön rendeletben- átruházhatja a jogszabályok keretei között hatásköre gyakorlását a kisebbségi önkormányzatokra

c) a kisebbségeket érintő döntések meghozatala előtt ki kell kérni a kisebbségi önkormányzatok véleményét

d) a Kisebbségi tv. és Ötv. által meghatározott intézmény alapítása előtt véleményt kell kérni a képviselő-testületi döntés meghozatala előtt.

(3) A kisebbségi önkormányzatok költségvetése része a települési önkormányzat költségvetésének, a helyi önkormányzat támogatást nyújthat ezen túl a kisebbségi önkormányzatok működéséhez, feladatai ellátásához.

(4) A települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok mellérendeltségi viszonyban állnak.

(5) A kisebbségi önkormányzatok képviselői az SZMSZ-ben foglaltak szerint tanácskozási joggal vesznek részt a képviselőtestület és bizottságok ülésein.

(6) A kisebbségi önkormányzatok elnökei és a képviselő-testület tisztségviselői szükség szerint értékelik a közös gondokat, kölcsönösen segítik egymás munkáját.

(7) A Képviselő-testület és a kisebbségi önkormányzatok az együttműködésük konkrét tartalmát, és módját külön megállapodásban rögzítik. E megállapodásokat a képviselő- testület és az adott kisebbségi önkormányzat hagyja jóvá.

A TELEPÜLÉS KAPCSOLATAI

63.§

(1)Mezőberény Város külföldi kapcsolatai:

- Németországi településekkel kötött testvérvárosi szerződés alapján: Münsingen és Gronau városokkal tart fenn kapcsolatot

- Szlovák Köztársaságban : Gúta (Kolarovó) városával - a lakosságot összekötő rokoni és baráti kapcsolatok alapján alakult ki a testvérvárosi együttműködés

- Román Köztársaság területén Szováta városával kötött a képviselőtestület testvérvárosi szerződést

- ⁵⁷2006. augusztus 20. óta a Szerb Köztársaság területén lévő Csantavér községgel testvér-települési kapcsolat.

(2) Az önkormányzat külkapcsolatainak rendjét és szabályait a külkapcsolati koncepció tartalmazza.

(3) Belföldi kapcsolatok:

Területfejlesztés kérdésében önkormányzati társulás keretében az önkormányzat a Békési kistérség része

A Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszövetségének tagja,

Az önkormányzati intézmények maguk szervezik és alakítják partner kapcsolataikat

XII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

⁵⁸64.§

(1) Az SZMSZ megalkotásáról szóló 12/2004. (III. 29) MÖK számú rendelet 2004. március 29-én lép hatályba.

(2) Az SZMSZ-t megalkotó 12/2004. (III. 29) MÖK számú rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a 30/1998. (XII. 14.) MÖK számú és az ezt módosító 25/2002. (XII. 15.) MÖK számú, a 27/2002. (XI. 18.) MÖK számú rendelet.

(3) Ahol helyi önkormányzati rendeletben Ügyrendi Bizottság elnevezés szerepel, ott az Ügyrendi, Jogi Közbiztonsági Bizottság elnevezés, ahol Szociális Bizottság elnevezés szerepel, ott Szociális és Egészségügyi Bizottság elnevezés értendő.

(4) 11/2007. (V. 23.) MÖK számú rendelettel egységes szerkezetbe foglalt rendelet 2007. június 1 napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 12/2004. (III. 29) MÖK számú rendeletet módosító 61/2005. (XII. 23) MÖK számú, a 33/2006. (X. 17) MÖK számú rendelet, valamint a 35/2006. (XI. 6) MÖK számú rendelet.

SZMSZ mellékletei:

1.) Címer, és zászló rajza

2.) A képviselőtestület önként vállalt feladatai

3.) A polgármester, alpolgármester ,képviselők , neve és lakcíme

4.)⁵⁹ Önszerveződő közösségek felsorolása

5.) Önkormányzati állandó bizottságok tagjai neve

6.) Bizottságok feladat és hatásköre

7.)2⁶⁰6 A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

8.)2⁶¹6 Az önkormányzati intézmények jegyzéke

9.)⁶² Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzéke

sz. függelék: A képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei és átruházott hatáskörök jegyzéke

számú függelék: ÁTRUHÁZOTT KÉPVISELŐ-TESTÜLETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. sz. melléklet

OLE OBJECT

2. sz. melléklet

Mezőberény Város Önkormányzata önként vállalt feladatai

l.) Középiskolai és kollégiumi ellátás

2.) Múzeum, közgyűjtemény fenntartás

3.)Szakorvosi - járó-beteg ellátás

4.) Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése -oktatása és kollégiumi ellátása

5.) Gyógy-testnevelés, logopédiai ellátás

6.)Szociális otthoni (szállást biztosító idősek bentlakásos otthona) ellátás

7.)Fürdő és strandszolgáltatás - táboroztatás (üdültetés)

8.)Városi Zene-és Alapművészeti Iskola, művészeti alapoktatás, nevelés

3. számú melléklet:⁶³

A polgármester, és a képviselők neve és címe:

Siklósi István, polgármester Mezőberény, Liget utca 6.

Barna Márton, Mezőberény, Szent János utca 29.

Dr. Burján Katalin, Mezőberény, Petőfi út 22/a.

Debreczeni Gábor, Mezőberény, Győri János utca 5/b.

Halász Ferenc, Mezőberény, Mátyás király utca 61/a.

Harmati László, Mezőberény, Vésztői út 15.

Kovács Edina, Mezőberény, Fő út 2/b.

Kovács Lászlóné, Mezőberény, Puskin utca 43.

Körösi Mihály, Mezőberény, Jeszenszky út 25.

Mezeiné Szegedi Erzsébet, Mezőberény, Belencéresi út 14.

Nagy Sándor, Mezőberény, Kereki út 7.

Szekeres Józsefné, alpolgármester Mezőberény, Bajcsy Zs. utca 56.

4.számú melléklet:⁶⁴ 5. számú melléklet:⁶⁵

Az önkormányzati állandó bizottságok tagjainak nevei:

1.) Ügyrendi, Jogi Közbiztonsági Bizottság:

Elnök: Debreczeni Gábor képviselő

Tagjai: Halász Ferenc képviselő, valamint Balogh Zsolt nem képviselő bizottsági tag

2.) Pénzügyi,- Gazdasági Bizottság:

Elnök: Harmati László képviselő

Tagjai: Kovács Edina, Nagy Sándor képviselők, Kohut Pálné és Szilágyi Tibor nem képviselő bizottsági tagok

3.) Szociális és Egészségügyi Bizottság:

Elnök: Kovács Lászlóné képviselő

Tagjai: Dr. Burján Katalin képviselő, Kozma Mária nem képviselő bizottsági tag

4.) Oktatási és Kulturális Bizottság:

Elnök: Körösi Mihály képviselő

Tagjai: Barna Márton, Mezeiné Szegedi Erzsébet képviselők, valamint Lázárné Skorka Katalin és Papp Zoltán nem képviselő bizottsági tagok

5.) Közbeszerzési Bíráló Bizottság:

Elnök: Kovács Edina képviselő

Tagjai: Debreczeni Gábor, Harmati László, Kovács Lászlóné, Körösi Mihály képviselők”

6. számú melléklet:

A képviselő-testület bizottságai feladat és hatásköre

1./) Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság

Feladatai:

1.) a képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata;

2.) a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítése, testületi ülés elé terjesztése, az SZMSZ hatályosulásának vizsgálata, módosítására javaslattétel;

3.) képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos teendők ellátása;

4.) az önkormányzati rendelet-tervezetek jogi véleményezése, az elfogadott rendeletek hatályosulásának vizsgálata, szükség esetén módosító- kiegészítő javaslatok elkészítése;

5.) a Polgármesteri Hivatal hatósági ügyintézésének figyelemmel kisérése, a képviselő-testület felkérése alapján a munkarend, ügyfélfogadás rendjének ellenőrzése, az önkormányzati rendeletek jogszerű végrehajtásának ellenőrzése;

6.) az önkormányzati intézmények alapító okirat szerinti működésének vizsgálata, a szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyás előtti véleményezése;

7.) a polgármester bérezése és jutalmára javaslattétel

8.) ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselőtestület esetenként megbízza.

9.) A bizottság gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

10.) Véleményezi felkérés esetén, az önkormányzat által kötendő szerződéseket.

11.) A bizottság ellátja:

- A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a vizsgálat lefolytatását,

- A polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,

- Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását

12.) A bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a rendőrséggel és e területen működő civil szervezetekkel együttműködve látja el.

13.) ellátja továbbá a hatásköri jegyzékben meghatározott- tevékenységi körét érintő önkormányzati feladatok előkészítését.

Az Ügyrendi Bizottság saját ügyrendjében határozza meg eljárási szabályait.

2.) Szociális és Egészségügyi Bizottság

Feladatai:

1.) Eljár a szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtására kiadott helyi önkormányzati rendeletben a bizottságra ruházott szociális ügyekben.

2.) Eljár a szakmai feladatkörét érintő jogszabályok végrehajtására alkotott helyi önkormányzati rendeletben biztosított hatáskörben, illetőleg a képviselőtestület által átruházott hatáskörben

3.) Ellenőrzi az önkormányzat egészségügyi - szociális és humánsegítő intézményeit.

4.) Közreműködik a szociális és egészségügyi gondoskodás fejlesztési elképzelései kidolgozásában, véleményezi az ilyen irányú javaslatokat, pályázatokat.

5.) Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal egészségügyi és szociális-, gyámügyi feladatai ellátását.

6.) Együttműködik a szociális gondoskodás fejlesztése érdekében a városban azokkal a civil szervezetekkel, amelyek rokonterületen működnek.

7.) Ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselőtestület esetenként megbízza.

8.) Előkészíti a város szociális szolgáltatás-fejlesztési koncepcióját

3.) Pénzügyi-, Gazdasági Bizottság

Feladatai:

1.) Ellátja az Ötv-ben /92.§ /3/ bek. / meghatározott feladatokat

- véleményezi az éves költségvetési javaslatot, végrehajtásáról szóló éves és féléves beszámoló tervezeteit;

- figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, a vagyonváltozásokat, értékeli azok okait;

- figyelemmel kíséri a saját bevételek alakulását, javaslatot tesz azok beszedésének hatékonyabbá tételére;

- vizsgálja a hitel-felvételek indokait, gazdasági megalapozottságát;

- ellenőrzi a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményeknél.

2.) Közreműködik a képviselőtestület által elrendelt pénzügyi ellenőrzésekben, megállapításait a testület elé tárja.

3.) Véleményezi a képviselő-testület gazdaság tárgyú előterjesztéseit, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket.

4.) Közreműködik a beruházásokra előírt versenytárgyalások lebonyolításában, a vagyonnal kapcsolatos pályázati feltételek meghatározásában.

5.) Figyelemmel kíséri a városfejlesztés, városgazdálkodás és önkormányzati épület felújítások helyzetét, javaslatot tesz a képviselőtestületnek munkák elvégzésére.

6.) Figyelemmel kíséri a kommunális ellátás, önkormányzati lakásépítések, környezetvédelmi feladatok ellátását, az önkormányzati földek hasznosítását, javaslatot tesz természeti - és környezeti érték helyi védelemben részesítésére.

7.) Véleményezi az önkormányzat gazdasági jellegű pályázatait

8.) Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a képviselőtestület megbízza.

4.) Oktatási és Kulturális Bizottság

Feladatai:

1.) Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a település oktatási és közművelődési helyzetét.

2.) Szakmai vonatkozásban ellenőrzi és véleményezi az érintett önkormányzati szerv, valamint az oktatási, közművelődési, sport feladatokat ellátó intézmények tevékenységét, éves munkatervét

3.) Közreműködik a város belföldi és külföldi kapcsolatainak szervezésében, ellenőrzi a külkapcsolatokból adódó városi feladatok végrehajtását.

4.) Figyelemmel kíséri és észrevételezi az ágazat területén működő nem önkormányzati szervek munkáját.

5.) Koordinálja az önkormányzat kulturális rendezvényeinek szervezését.

6.) Kidolgozza és a képviselőtestület elé terjeszti a lakosságot érintő fejlesztési programokat, koncepciókat az oktatás, művelődés, sport és a városi külkapcsolatok vonatkozásában.

7.) Végzi mindazokat a feladatokat, amellyel a testület esetenként megbízza.

8.) Ellátja a Képviselőtestület által átruházott hatáskörbe tartozó feladatokat

5.)Közbeszerzési Bíráló Bizottság:⁶⁶

Feladatai:

a.) A közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések előkészítése, a közbeszerzési felhívások véleményezése, előterjesztése döntésre a képviselő-testület elé;

b.) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárásokban a beérkezett ajánlatok értékelése (bírálata), véleményezése, javaslattétel a legjobb ajánlattevőre - és ha van további érvényes ajánlat -, akkor a 2. helyezettre is;

c.) Az egyszerű és közösségi közbeszerzések tekintetében az ajánlati felhívások kibocsátása - ha az Irányító Hatóság vagy a Támogató másképp nem rendelkezik -, a beérkezett ajánlatok értékelése, egyszerű tárgyalásos eljárásokban a tárgyalás lefolytatása;

d.) két szakaszos közbeszerzési eljárásban a részvételi felhívás elfogadása és közzététele;

e.) mindazon feladatok ellátása, amit magasabb szintű jogszabály vagy az önkormányzat közbeszerzési szabályzata a közbeszerzési bíráló bizottság feladatkörébe utal.”

7.számú melléklet:⁶⁷

8.számú melléklete:⁶⁸9. számú melléklet⁶⁹

Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete által alapított

intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzéke

1. Összevont Óvodák vezetője

2. Mezőberény - Bélmegyer Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Zene- és Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója

3. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ igazgatója

4. Orlai Petrics Soma Kulturális Központ igazgatója

5. Városi Közszolgáltató Intézmény igazgatója

6. Városi Humánsegítő és Szociális Szolgálat igazgatója

1.Számú függelék:

I.

A KÉPVISELŐTESTÜLET NEM ÁTRUHÁZHATÓ HATÁSKÖREI

1.) Rendeletet alkot (1990. évi LXV. törvény 10. § a) pont /Ötv./)

a) Működésének részletes szabályait szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében határozza meg. /Ötv. 18. § (1) bek./

b) A Közgyűl5és a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. /Ötv. 16. § (1)/

2.) Szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás. /Ötv. 10. § b)/

a) Meghatározza bizottságai szervezetét és megválasztja azokat. /Ötv. 22. §/

b) Egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, és jóváhagyja annak Ügyrendjét. /Ötv. 38. § (1) bekezdés/

c) Hivatali kirendeltséget hozhat létre településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére. /Ötv. 29. §/

d) Állást foglalhat az önkormányzat feloszlatására irányuló javaslat esetén. /Ötv. 93. § (3)/

e) Megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását. /Ötv. 18. § (3)/

f) Gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat. /Ötv. 33. §)/

g) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. /Ötv. 34. §/

h) A polgármesternek, bármely települési képviselőnek javaslatára tanácsnokot választhat. /Ötv. 21. §/

i) A bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása. /Ötv. 10. § j)/

j) Jegyzőt, aljegyzőt nevez ki - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően.

Az aljegyzőt a jegyző javaslatára nevezi ki. /Ötv. 36. § (1)/

k) Intézményvezetők kinevezése, megbízása, felmentése, megbízás visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása. /Ötv. 9. § (4), 103. § a), b)/

3.) A helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása /Ötv. 10. § c)/

a) Elrendelhet helyi népszavazást a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben és saját rendeletének megerősítésére. /Ötv. 46. § (3)

4.) A gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása. /Ötv. 10. § d)/

a) Alapítványt hozhat létre, közérdekű kötelezettségvállalást tehet, hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki. /Ötv. 88. §/

b) Forgalomképtelennek nyilváníthatja egyes ingó és ingatlanvagyonát.

/Ötv. 79. § (2)/

c) A fizetőképesség helyreállítása érdekében köteles felfüggeszteni a feladatok finanszírozását a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével. /Ötv. 90. § (4)/.

d) Dönt az általános tartalékok felhasználásáról.

/1992. évi XXXVIII. törvény 73. §/

e) Dönt a címzett, illetve céltámogatások igényléséről.

/1991. évi XX. törvény 138. § (1) bek. h)/

f) Koncessziós pályázat kiírása, elbírálása. /1991. évi XVI. törvény 4. §/

g) Évente megállapítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásoknak, azok igénybevételének feltételeit, valamint a fizetendő térítési díjakat. /1993. évi III. törvény 92. §/

i) Jóváhagyja a rendezési terveket. /1997. LXXVIII. törvény 6. § (3)/

5.) Önkormányzati társulás létrehozása társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás. /Ötv. 10. § e)/

6.) Megállapodás külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás. /Ötv. 10. § f)/

7.) Intézmény alapítása. /Ötv. 10. § g)/

a) Dönt a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről. /1992. évi XXXVIII. törvény 87-90. §/

b) Megállapítja a feladataihoz igazodóan a gazdálkodás formáit és önállóan alakítja ki - pénzügyi előírások keretei között - az érdekeltségi szabályokat.

/Ötv. 81. § (1)/

c) Intézményét támogatásban részesíti, a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. /Ötv. 89. § (1)-(3)/

d) Meghatározott időszakonként áttekinti az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait./1992. évi XXXVIII. törvény 87-100. §, 1994. évi XXI. törvény/

8.) Közterület elnevezése, emlékmű állítás. /Ötv. 10. § h)/

9.) Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. /Ötv. 10. § i)/

10.) Állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települését is érinti. /Ötv. 10. § k)/

11.) Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő. /Ötv. 10. § (1)/

12.) Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

13.) A polgármester, valamint a Képviselőtestület bizottságainak önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozatai ellen fellebbezés esetében a másodfokú döntés meghozatala. /Ötv. 11. § (2)/

14.) Köteles a Államigazgatási Hivatal vezetőjének törvényességi észrevételeit megvizsgálni, a tett intézkedésekről, illetve az egyet nem értésről a Államigazgatási Hivatal vezetőjét tájékoztatni. /Ötv. 99. § (1)/

15.) Amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal. /Ötv. 10. §/

16.) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem haladhatja meg az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékét, illetve annál legfeljebb 10% ponttal lehet alacsonyabb, és nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál. (Ktv. 42.§ (3) bekezdés)

17.) Az 500 EFt-ot meghaladó összegű támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásáról dönt.

18.) Dönt a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi, valamint az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos ügyben.

19.) Dönt a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos ügyben.2.számú függelék

II.

ÁTRUHÁZOTT KÉPVISELŐ-TESTÜLETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

A, A POLGÁRMESTER FELADAT ÉS HATÁSKÖREI⁷⁰

1. Dönt a költségvetésben jóváhagyott összeg erejéig folyószámla-hitel (rulírozó-hitel) felvételéről.

2. Megköti az önkormányzat nevében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozó haszonbérleti-, értékesítés esetén az adásvételi szerződést.

3. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott céltartaléknak - célnak - megfelelő felhasználásáról.

4. A költségvetési előirányzat erejéig megköti a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződéseket.

5. A költségvetésből rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretein belül - az utak forgalmának és jelentőségének sorrendjét figyelembe véve - gondoskodik arról, hogy közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

6.Útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti - a részt vevő által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - az útépítési együttműködésben részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt magánszemélyt, vagy jogi személyt, ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz.

7. Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges.

8. Képviselő-testület rendelete alapján dönt a közterület-használat engedélyezéséről.

9. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.

10. Az állattartásról szóló helyi rendeletben foglalt szabályok megszegése esetén, valamint a szakhatóságok véleménye alapján megtilthatja az állattartást, illetve a tartható állatok számát indokolt esetben korlátozhatja.

11. Engedélyezi a város címerének és zászlójának a fenti rendelkezések szerinti felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.

12. A beruházás szükségességéről szóló képviselő-testületi döntést követően gondoskodik a szükséges költségek fedezetéről. A képviselőtestület nevében eljáró polgármester- a felhatalmazás alapján- az előkészítésért teljes egészében felelős, a beruházási alapokmány jóváhagyásáig terjedő részfeladatok végrehajtása során csak a beruházási program jóváhagyásában szükséges a képviselőtestület külön felhatalmazását, döntését kérnie.

13. A képviselő-testület által eldöntött beruházások tervezési szerződései megkötését elvégzi- kivéve az előminősítési eljárást igénylő beruházásokat.

14. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés aláírását elvégzi - beleértve a szerződés módosítását és kiegészítését is.

15. Amennyiben a szerződési ajánlat a beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a képviselőtestületnél a beruházási alapokmány módosítását.

16. A külső szakértő bonyolító alkalmazása esetén a képviselő-testület döntését követően megköti a szerződést.

17. A beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási szerződéseket a jegyzővel együttesen írja alá.

18. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy veszélyezteti a beruházás megvalósítását.

19. A beruházás az üzembe helyezési okmány kiállításával fejeződik be. Az üzembe helyezési okmányt aláírja.

20. Sürgős, életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az intézményvezetővel, ha z intézményvezető rendelkezik az elhárításról.

21. Az útépítési együttműködésről és az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló helyi rendeletben foglaltak alapján: az útépítési érdekeltségi hozzájárulást a megépült út műszaki átadása napjától kell előírni. Kérelemre és rászorultság esetén 12 havi részletfizetést, ill. fizetési halasztást engedélyezhet.

22. Szükség esetén a szolgáltató kezdeményezésére a településen vízkorlátozást - az ivóvíz-ellátási és szennyvíz elvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint - elrendeli.

23. Indokolt esetben, kérelemre engedélyezi - a lakáshoz jutás feltételei megkönnyítésének támogatásáról szóló helyi rendeletben foglaltak alapján - a támogatás igénybevételi határidejének egy ízben - maximum 6 hónappal - meghosszabbítását.

24. Ellátja - az önkormányzati lakások és helyiségek bérletétől és elidegenítéséről szóló helyi rendelete alapján - bérbeadói jogkör gyakorlását. (Állami támogatással létesült új lakások első bérlőjének kijelölése a képviselő-testület hatásköre)

25. Garzonházi bérlők esetén a felmondási idő tartamát - a bérlők méltányolható körülményeit figyelembe véve - megállapítja.

26. A szociális rászorultságot megállapítja és szerződést köt az igénylővel a lakások lakbértámogatására vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint

27. Dönt az önkormányzati bérlakásba a rendeletben foglaltakon túli személy befogadás engedélyezéséről.

28. A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog-folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet, melyhez hozzájárulást adhat.

29. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont - alapfeladata ellátásának sérelme nélkül - határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. A hasznosításból származó bevétel az intézményt az adott év költségvetési rendeletében meghatározottak szerint illeti meg. Az 1 évet meghaladó, de az 5 évet el nem érő bérbeadáshoz való hozzájárulás.

30. Szociális ellátási ügyekben átruházott hatáskörben dönt:

a) átmeneti segélyről (kivéve a gyógyszer-támogatási ügyeket)

b) temetési kölcsönről,

c) kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyről,

d) köztemetés elrendeléséről

31. A közterület-használathoz a közterület-tulajdonos önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása, engedélye (a továbbiakban: engedélye) szükséges. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében eljárva gyakorolja A haszonbérleti díj mérséklését, elemi kárra vagy művelési ágváltozásra tekintettel engedélyezi. Állandó közterület-használatot szükség esetén pályáztatás útján, pályázati eljárás után engedélyez.

32. Közérdekből, vagy más fontos, és méltányolható okból a közterület- használati díj megfizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, illetőleg a megfizetés határidejére kamatmentes halasztást adhat.

33. A városi köztemetőben sírhelyet előre váltani a 60. életév betöltése után, illetve életkorra, tekintet nélkül az egyik házastárs halála esetén lehet. Az egyedi és kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, ettől eltérően is intézkedhet.

34. A középületeknek és közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásáról szóló helyi rendeletben felsorolt ünnepeken kívül, helyi jelentőségű eseményekre tekintettel is elrendelheti Mezőberény középületeinek, közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását. Meghatározza a közterületek közül azokat, melyeket az ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni. A fellobogózást egyes útvonalakon vagy egyes útvonalak által határolt közterületekre is elrendelheti. Jelentős események alkalmából az Egyházak, társadalmi szervezetek, országos hatáskörű szervek kérelmére elrendelheti a fellobogózást, amennyiben a kérelmezők vállalják annak költségeit.

35. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyar Köztársaság közjogi méltóságai, Mezőberény országgyűlési képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek gyászlobogóval való fellobogózását, és/vagy a Kossuth tér zászlórúdjaira a magyar nemzeti lobogó és Mezőberény zászlajának felvonását, majd félárbocra eresztését.

36. A mindenkor hatályos helyi önkormányzati költségvetési rendeletben a képviselő-testült felhatalmazza (egyben kötelezi, hogy a végrehajtást követően a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztassa.):

a) A Polgármesteri Hivatal költségvetésében biztosított 5 millió Ft erejéig rendkívüli esetben, illetve azonnali döntést igénylő feladat megvalósítására kötelezettséget vállaljon.

b) A gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett, - a Képviselőtestület által meghatározott folyószámlahitel kereten belül - ha szükséges, a hitel felvételéről gondoskodjon.

c) Az általános tartalék terhére, nem halasztható feladatok végrehajtására esetenként, 3 millió Ft erejéig kötelezettséget vállaljon, illetve átcsoportosítást hajtson végre, a szükséges előirányzatot felhasználja.

d) Az ideiglenes szabad forrásokat hozam elérése érdekében államilag garantált értékpapírba fektesse be.

e) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatok tekintetében a beruházói feladatokat lássa el.

f) Az 5. számú mellékletben meghatározott felújítási célok megvalósítását lássa el.

g) Nettó 5 millió Ft feletti összegű kifizetésekről, adás-vételről , beszerzésekről szóló szerződéseket, (az 1992 évi XXXVIII tv 15/A §, 15/B § rendelkezései szerint) a helyben szokásos módon tegye közzé.

h) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább negyedévente köteles a képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában. Az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesítenie.

i) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé köteles terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

B, A SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÜGYI BIZOTTSÁG DÖNT

A Szociális Bizottság hatáskörgyakorlásába tartozó ügytípusok:

1.) Szociális törvény (1993. évi III. tv.) szerinti szociális ellátások

a) lakásfenntartási támogatás,

b) méltányossági ápolási díj,

c)⁷¹ gyógyszertámogatás megállapítása

d) Kivételes méltánylást érdemlő esetben - amennyiben azt jogszabály nem tiltja - az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy attól eltérő mértékben az átruházott hatáskört gyakorló Szociális Bizottság, megállapíthat szociális ellátást.

2.) Gyermekvédelmi ellátások (1997. évi XXXI. tv.)

a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatási ügyekben való döntés

b)⁷²

c) az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretek között a gyermekintézmények étkezési térítésének közvetlenül az intézmények által kezdeményezett és javasolt díjkedvezményének megállapítása

C, AZ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG DÖNT

1.) A jogszabályok és az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sport tevékenység támogatásáról szóló helyi rendelet által meghatározott sport feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a - képviselő-testület által létrehozott - illetékes - Oktatási és Kulturális Bizottság gyakorolja.

2.) A képviselőtestület évente a költségvetésről szóló helyi rendeletében az Oktatási és Kulturális Bizottságra ruházza át a költségvetésében a városi rendezvények és civil szervezetek támogatására, valamint a nem hivatalos külkapcsolatok, és a sporttámogatásra betervezett előirányzatok felosztását - az elfogadott pályázati feltételek alapján.

3.) Az Oktatási és Kulturális Bizottság döntése alapján, amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. Amennyiben az önkormányzati támogatás kedvezményezettje a kapott támogatást a megjelölt célra, a megjelölt határidőre nem használja fel, illetve nem a megjelölt célra használja fel, a támogatás összegét köteles a folyósító számlájára haladéktalanul visszautalni, illetve a továbbiakban támogatásban nem részesülhet. A pályázati támogatással való elszámolás részletes szabályait a pályázati kiírásban ismertetni kell.

1

Módosította a 4/2009.(III.31.) MÖK sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2009. március 31-től.

2

Módosította: 17/2010.(XI.30.) MÖK rendelet 1.§-a. Hatályos 2010. 12.15-től.

3

Módosította: 17/2010.(XI.30.) MÖK rendelet 1.§-a. Hatályos 2010. 12.15-től.

4

Megállapította a 22/2007.(VIII.28.) MÖK számú rendelet 1. §-a.

5

Módosította a 4/2009.(III.31.) MÖK sz. rendelet 2.§-a, hatályos 2009. március 31-től.

6

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

7

Módosította a 4/2009.(III.31.) MÖK sz. rendelet 3.§-a, hatályos 2009.március 31-től.

8

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

9

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

10

Módosította a 33/2006.(X. 17.) MÖK sz.r. 1. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

11

Módosította a 4/2009.(III.31.) MÖK sz. rendelet 4.§-a, hatályos 2009. március 31-től.

12

Első mondatát módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. r. 2. §-a. Hatályos 2008. április 1-től.

13

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

14

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

15

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

16

Hatályon kívül helyezte a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2010.12.15-től.

17

Hatályon kívül helyezte a 78/2008. MÖK sz. rendelet 3. §-a. Hatálytalan 2008. április 1-től.

18

A bekezdést a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. rendelet illesztette be. Hatályos 2007. IV. 1-től.

19

Módosította a 4/2009.(III.31.)MÖK sz. rendelet 5.§-a, hatályos 2009.március 31-től.

20

Módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. rendelet hatályos 2008.április 1-től.

21

Módosította a a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. rendelet 5. §-a. hatályos 2008.április 1-től.

22

Hatályon kívül helyezte a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 4. §-a. Hatálytalan 2010.12.15-től.

23

Megállapította a 7/2008. (IV.1.) MÖK sz. r. 6. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

24

Módosította a 4/2009.(III.31.)MÖK sz. rendelet 6.§-a, hatályos 2009.március 31-től.

25

Kiegészítette a 8/2009.(V.27.) MÖK sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2009. május 27-től.

26

Hatályon kívül helyezte a 6/2009.(IV.28.) MÖK sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2009. április 28-tól, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

27

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 5. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

28

Módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. r. 7. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

29

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

30

Módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. r. 8. §-a. Hatályos kihirdetésétől

31

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

32

Módosította a 4/2009.(III.31.) MÖK sz. rendelet 8.§-a, hatályos 2009. március 31-től.

33

Az elnevezést módosította a 25/2009.(X.27.) MÖK számú rendelet 2.§ (4) bekezdése. Hatályos 2009.október 27-től.

34

Módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. rendelet 9.§-a, hatályba lép 2008. április 1. napján.

35

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

36

A (4) bekezdés második mondatát módosította a 25/2009.(X.27.) MÖK számú rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatályos 2009.október 27-től.

37

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

38

Módosította a 7/2008. (IV.1.) MÖK sz. r. 10. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

39

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.12.15-től.

40

Az elnevezést módosította a 25/2009.(X.27.) MÖK számú rendelet 2.§ (4) bekezdése. Hatályos 2009.október 27-től.

41

Beiktatta a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 8. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

42

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 9. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

43

Módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. r. 10. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

44

Módosította a 25/2009.(X.27.) MÖK számú rendelet 2.§ (5) bekezdése. Hatályos 2009.október 27-től.

45

Módosította a 22/2007.(VIII.28.) MÖK sz. r. 5.§-a. hatályos 2007. szeptember 1-től

46

Hatályon kívül helyezte a 22/2007.(VIII.28.) MÖK sz. r. 10. §-a. Hatálytalan 2007. szeptember 10-től.

47

Módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 10. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

48

Módosította a 8/2009.(V.27.) MÖK sz. rendelet 2.§-a, hatályos 2009. május 27-től.

49

Módosította a 4/2009.(III.31.)MÖK sz. rendelet 9.§-a, hatályos 2009. március 31-től.

50

Módosította a 7/2008.(IV.1.) MÖK sz. r. 11. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

51

Módosította a 29/2008.(X.28.) MÖK sz. r. 1.§-a. Hatályos: 2008. november 1. napjától.

52

Beiktatta a 29/2008.(X.28.)MÖK számú rendelet, hatályos 2008. november 1. napjától.

53

Az elnevezést módosította a 17 /2010. (XI.30.) MÖK számú rendelet 11. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

54

Módosította a 22/2007.(VII.28.) MÖÖK sz. r. 7. §-a. hatályos 2007. szeptember 1-től.

55

Módosította a 25/2009.(X.27.) MÖK számú rendelet 2.§ (7) bekezdése. Hatályos 2009.október 27-től.

56

Módosította a 22/2007.(VIII.28.) MÖK sz. r. 8. §-a. Hatályos 2007. szeptember 1-től.

57

Módosította a 33/2006. (X. 17.) MÖK sz. r. 3. §-a. Hatályos kihirdetésétől.

58

Az egész szakaszt módosította a 22/2007.(VIII.28.) MÖK sz. r. 9. §-a. Hatályos 2007. szeptember 1-től.

59

Hatályon kívül helyezte a 7/2008. (IV.1.) MÖK sz. r. 12. §-a. Hatálytalan 2008. április 1-től.

60

26 Hatályon kívül helyezte a 7/2008. (IV.1.) MÖK sz. r. 12. §-a. Hatálytalan 2008. április 1-től.

61

26 Hatályon kívül helyezte a 7/2008. (IV.1.) MÖK sz. r. 12. §-a. Hatálytalan 2008. április 1-től.

62

Beiktatta a 29/2008.(X.28.)MÖK számú rendelet, hatályba lép 2008.november 1. napjától.

63

Módosította a 17/2010. (XI.307.) MÖK számú rendelet 12. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

64

Hatályát vesztette 2008.04.01-től a 7/2008.(IV.1.) MÖK számú rendelet 12.§ (2) bekezdése alapján.

65

Módosította a 17/2010. (XI.307.) MÖK számú rendelet 13. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

66

Módosította a 17/2010. (XI.307.) MÖK számú rendelet 14. §-a. Hatályos 2010.12.15-től.

67

Hatályát vesztette 2008.04.01-től a 7/2008.(IV.1.) MÖK számú rendelet 12.§ (2) bekezdése alapján.

68

Hatályát vesztette 2008.04.01-től a 7/2008.(IV.1.) MÖK számú rendelet 12.§ (2) bekezdése alapján.

69

Beiktatta a 29/2008.(X.28.)MÖK számú rendelet, hatályba lép 2008.november 1. napjától.

70

Módosítva: 2010.12.16.

71

Módosítva 2009. július 20-án.

72

Törölve 2009. július 20-án.